Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

II. MEGINDUL AZ ÉLET

1851-ben a városnak 2 adószedőjét erősítette meg hivatalában a főszolgabíró: ők Pramer Antal és Krajnyák Mihály. Feladatuk volt: a községi adótartozás, évi adó, hegybér beszedése. Bor és hús utáni fogyasztási adó, tüzipénztárba fizetendő taksa szedése. Az évszázados gyakorlatnak megfelelően a város vezetőtestülete azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a fogyasztási adót kibérli. Fogyasztási adó megváltásakor figyelembe kell venni a következő tételeket: 1 éves marha húsa fontjáért 2 pft borjú húsa 20 pkrj sertés 30 pkrj süldő 15 pkrj 8 itce bor után 24 pkrj 1854-ben a tokaji fogyasztási adó haszonbérlete vetődött fel, éspedig ungvári zsidó jelentkezett, ennek összege: 2600 pft 1854/55-re. d) Telekkönyvi felmérések A polgári átalakulás megkövetelte, hogy a magántulajdonban lévő ingatlanokat pontosan felmérjék, azokat kijelöljék. Tehát megkezdték a telekkönyvezési. Az úrbériség de facto megszüntetését meg kellett előznie egy alapos és sokirányú előkészítő munkálatnak, a telekkönyvi felvételezésnek. Ez még az olyan településeket is érintette, mint Tokaj, ahol viszonylagos „rend" volt a tulajdonok körül. így az ekkor országos munkálatok városunkra is vonatkoztak. Éppen ezért a leggondosabb mérnöki munkát igényelte a városbelsö, továbbá a promontóriumok birtokai felmérése. A tokaji iratok között találhatni egy, a városbelsőt érintő említést a telekkönyvezéssel kapcsolatban. „1. 1850-ben az elöljáróság Turkovits Lajos kincstári mérnök javaslatával foglalkozván bizonyos rendezési tervet tárgyalt. A Főutcától, illetve a város piacától a Bodrog vizéig vezető vízelvezető csatorna tervét vezette elő." Ehhez Rácz Tamás háza helyén (!) egy utca nyittatott (a mai Zákó-köz). De a kiadások miatt egyelőre elhalasztották a tervet. Egy év múlva felvetődik az utca és névtáblák készíttetése továbbá kifüggesztése. Az érvek között a jobb eligazodás és az idegenforgalom szerepel indokként. Hiszen számos idegenből érkező kereskedő, vagy piaci árus és vásározó keresi fel Tokajt, ezek eligazítása igen fontos. 2. A Még ugyan ezen évben Tar István mérnök ajánlatot tesz az elöljáróságnak arra, hogy „ő esetleges megbízása esetén vállalkozik a hegyszőlők felmérésére." Amint a parlagszölők kimutatásából kiderül, eközben folyhatott a munka, hiszen azokon a lapokon a helyrajzi számok már szerepeltek. A munkálatokkal megbízott Karossá Endre 1852. november 22-én előterjesztéssel élt, melyben tájékoztatta az elöljáróságot a munka eredményéről. „Tokaj város Adóközségben az adóprovisorium tárgybani munkálatok vezérletével múlt 1851-ik év Januarius 16 napján Tokaj város részéről megbízatván s ebbéli bizatásomban az illető felsőbbség részéről meg'erösitcttvén miután vezérletem és fölügyeletem alatt a munkálatok már olly eredményt mutatnak, hogy az e tekintetben legérdekesb számok vagyis a térmennyiségek az eljárási szabályokhoz mért legpontosabb combinatiok bírálatának is megfelelőleg tudomásunkra vannak: szükségesnek találom a tisztelt választmányt a munkálat clőhaladási fekvéséhez képest a következőkről értesíteni: jelesül A határjárási jegyzőkönyv dülözés, művelési ágak meghatározásáról szóló jegyzőkönyv, osztályozási jkv. telekkönyv osztálykivonat és betüsoro-