Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

IV. A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK

j) A népesség többsége, kétkezi munkások Rendre panaszkodnak a város vezetői, amikor valamilyen közteherkivetés kerül napirendre. Ilyen igen terhes feladat a városban a szőlődézsma megváltása (1575 f./l865/66), a Tisza-szabályozás és ármentesítés Tokajra kivetett pénzbeli terhe (2211 ft. 15 kr. 1858/60) és sorolhatnánk a kisebb tételeket tovább. Nem csoda hát, ha a főbírók ilyetén módon tiltakozik az újabb közteherré szorítás kapcsán: „Ugyanis köztudomás szerint Tokaj város úti munkával kötelezett népessége néhány ural, honorátiort és kereskedőt kivéve, szegény napszámosokból állanak, naponkénti életszükségleteiket szölőmunkai napszámmal keresik meg: tehát egyáltalán nem termesztők, hanem fogyasztók: fogyasztók pedig annyira, hogy ha három vagy négy napi munkaszünet áll be: már az éhínsége kezd jelentkezni a rendesebb időjárások mellett is... - írják a főszolgabírónak írt beadványban, melyben tiltakoznak a túlzott közmunka kivetés ellen" (1866). „Mi Privilégiait Tisza-Tokaj Várossá feő Birája Lintzenamájer Mihály, Vice-Birája Zavatkay János, több hites Tanátsbéli Társainkkal együtt vigore psentium (recognoscállyuk és Attestállyuk,) (hogy az előbbeni Esztendőkhöz képest mindenféle Naturáléknak és Vicluáléknak) az ára igen megsokasodott és fel emelődött, úgy hogy a Tisza Búzának egy Posonyi Mérője 4 Rflra, Gabonának 2 Rfl 30 krjra, Húsnak fontya a mi az előtt 3 krj volt most 5 krjra, egy pár lúdnak 40 krjrul, 1 Rft, 8 krjra, Kappanak tyúknak 20 krjrul 36 krjra és többre egy pár csirkének 6 krjrul 20 és 24 krjra consequienter (Koles-Kásának, Lentsének, Borsónak vékája 36 kijrúl 1 Rft 30 krjra és 2 Rftra úgy a szalonnának fontya 8 krj 18 krjra szaporodott és emelődött fel: úgy hasonlóképpen a szőllő és más egyéb munkások bére és nap-számja is úgy fel-ment, hogy kapást, Kaszást, homlított, akiknek eddig 15, 18, 20 és leg feljebb 24 krjkért dolgoztak, most 27, 30 és 34 krj kon alább nem lehet kapni nem különben a kötzőknek, gyűjtőknek és más efféle könnyebb munkásoknak 9. Lo és 12 krk helyett 17, 18 és 20 Krjkat kelletik fizetni. A melly hallatlan drágaságot rész szerint a Zsidóság meg-szaporodása és kereskedése rész-szerint a terméketlen esztendők miatt kintelenítetik az egész Publicum, akármelly névvel nevezendő Naturáléknak és Vicluáléknak meg-szerzésében és a munkások bére és napi-száma fizetésében szenvedni...) Tokajban 28-a Július Nr. 1802." (aláírások) „Az 1858. évi tél és szárazság szőlőinket átalában tönkre tette s elcsigázta annyira, hogy csak egy nagy része soha egy nagy része pedig csak huzamos éveken át befektetett költségen a szorgalom mellett lesz helyre hozható. Hogy illyen fátumos viszonyok miatt mi kinézés lehet a désma szedés javadalmára azt előadni felesleges miután szőlőhegyeinkre vetett csak egy futó tekintetet... mivel az elhagyott szőlők szántóföldekül nem miveltethetnek s távol és hegyi fekvésök miatt kellőleg nem kövérítethetvén veteményeseknek sem használhatnak (1859)". „Ha valaha Hegyaljára s különösen Tokajra inség borult azt el lehet mondani az 1857. évi September havától folyamatosan tartó szárazság s hideg szelek miatt semmi némű élet s planta növény nem növekedik, s a legelő kiaszott s hiánya miatt a marhák hullnak el, a rétek szinte kiszáradnak (1858)". A lakosság tehát többirányban kitett a veszteségnek. Gondoljunk csak arra, hogy sújtotta őket a fogyasztási adó, a házadó, továbbá a különböző közköltség, jelesül a telekkönyvezésből eredő teher, továbbá a különböző (pl. a legeltetés, apaállat) természetű kivetett terhek. A fenti okfejtésből kitűnhet, hogy az apró dézsmás szőlőtulajdonosok elhagyják szőlőiket. Ha még ragaszkodnának is ahhoz, de a megváltás költsége újabb teherrel sújtja őket. Milyen rétegek alkotják a város szegénységét? Legszélesebb társadalmi réteg a kétkezi munkájából napról napra élő, önálló lakással ritkán, ha még oly szerénnyel is rendelkező családok ezek: a napszámosok, közöttük sem egyenlő a helyzet, hiszen a feleség piacoló, kofálkodó napszámostól az ágyrajáróig terjed a skála.