Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

II. MEGINDUL AZ ÉLET

A közigazgatás irányítását az előző évi gyakorlatnak megfelelően maga a város szervezte meg, szinte „magától" felállott a vezetőtestület. Főbíró a görög származású Karácsony Tamás. Ezt a testületet a főszolgabíró írásban jóváhagyta. Ebben a tanácstalanságban megjelent az „Utasítás a közügyeknek ideiglenes szabályozására". Ebből kitűnik, hogy a megfelelő osztrák szabályzatot adoptálták a magyar állapotokra. Utasít ÍÍ s a

1 közséffi közügynek ideiglenes szabályzására M HJgj íir ko ro nao r&zá « szabad királyi városaiban \s rendezeti tanácscsal birú egyéb községeibenW- F e j € Z c #. d í ' /)• ö z .V é <} r ö l d l a l a /> a n. I. §. A

1 község haléra magúban Foglalja » sajátkiipi varost és külvárosokat, s álaléban minden a

1 község liatármesgyéin Imitt! fekvő telkekéi. % § A' község határában csak a

1 kerületi főispán helybenhagyásával tétethetnek változások. :Í. % \agyobb községek, •<> községi ügyek igazgatónak könnyítése végett, a" kerületi főispán beegyeztévt:l jiinisuk

ra "szllialók, A város költségvetésének tervezésekor az előző évi gyakorlatot tekintették alap formulának. Eszerint: a haszonbérletekből származott bevételt lajstromozták. Ebből kiderül, hogy Tokajban 1848-at megelőzően is számos árendást tartottak számon. Ezen kimutatásunk szerint zsidók vállaltak (avagy jutottak ehhez) haszonbérletet. Közülük az Eizenkraut család már a 18. században szerepel árendátorként a kamarai haszonvételek bérbeadásánál. 1850. évi haszonbérleti bevételek: a) Eizenkraut Jakab piaci véka utáni jövedelme 896 vft. b) Klein Jakab vásári bevétel egyharmada 1275 vft. c) Lichtman Simon város korcsmája után 806 vft. d) Klein Jakab faáruló hely után 170 vft. e) Gutman Jakab faáruló hely után 35 vft. 1853-ban ezeket a bevételi forrásokat 3 évre (tehát 1853-1856) a város árverezted piacz jogát halászati jogát (Rablánszky János 640 ft-ért) kőbánya jog 1/3-át