Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

IV. A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK

l-l fő születési helye: Taktabáj Nagygéres (Zemplén) Rakamaz Felsökemence (Abaúj) Pest Csenger Szepesgölnic Abaúj megye (?) Szepesváralja Lengyelország 3 Csehország 1 Bajorország 1 Arról már szóltunk, hogy Tokajban az iparosság jelentós gazdasági és társadalmi szere­pet töltött be az előző évszázadban, évszázadokban. Ezt a szerepkört fokozott mértékben kell hangsúlyoznunk, ha a város történeti szerepéről beszélünk. A mesteremberek ­gazdasági jelentőségük okán - a város vezetésében is helyet kaptak, sőt azt mondhatjuk, jelenlétük a vezetőtestületben (magisztrátus) meghatározó volt. Akkor is találkozhatunk velük, amikor más „hivatalok" betöltését vizsgáljuk. Az 1869-es népszámlálás pontos képet ad a lakosságról. Éppen ezért forrásunk segítségével család- illetve háztartás szer­kezeti vizsgálódásra is vállalkozhatunk. Külön táblázatban dolgoztuk fel a háztartások adatait. Ebből kitűnik, hogy az összes háztartás közül hány szerveződött vérségi kap­csolatok alapján, ismét hányban találunk kisegítő (inas, segéd, cseléd) munkaerőt. Túl ezeken arra is kaphatunk választ, hogy az egyes háztartások lélekszáma miként alakult 1870 táján, illetve egy-egy szakma eltartó képessége milyen lehetett. Miként alakult az iparosság számaránya a város egészén belül? Vajon hányan élhettek meg a kézműves­ségből akár foglalkoztatottak, akár eltartottak voltak? Mesterek háztartásainak szerkezete és lélekszáma 1869-ben A táblázat rovatai: 1. Iparág, 2. Összes háztartások száma, 56 3. Szülök, 4. Gyermekek, 5. Nagyszülők, 6. Rokon, 7. Segéd, 8. Inas, 9. Cseléd, 10. Vérségi háztartásszerkezet, 57 11. Bővített háztartás­szerkezet, 58 12. Összes lélekszám. 1. 0 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. kovács 6 10 212 ­1 7 ­2 26 15 41 lakatos 4 8 5 ­­2 1 ­7 9 16 rézműves 2 4 3 ­­­1 ­4 4 8 aranyműves 1 2 ­­­­1 ­3 3 bádogos 2 6 ­1 1 1 ­­11 11 gépész 1 2 ­2 ­­­­4 ­4 hajókormányos 2 4 4 ­­­­­8 ­8 asztalos 14 28 27 ­­4 5 1 34 32 66 bodnár 23 36 20 ­3 8 10 5 31 51 82 kerékgyártó 8 !2 15 1 2 5 2 ­12 25 37 faesztergályos 1 2 1 ­­­­­3 ­3 kárpitos 1 2 1 ­­­­­3 ­3 szabó 35 56 43 2 3 13 9 8 58 77 135 varrónő 5J 15 5 10 ... 1 ­­­10 ­6 sapkás 1 1 6 ­­­­­7 ­7 \ attakés/itö 1 2 4 ­­­­2 ­8 8 Ez a szám nem lehet azonos a mesterek számával, hiszen olykor kettő vagy több mester egy háztar­tásban is élhet, továbbá a segédek is élhetnek egyedül vagy házasságban, így ők is külön háztartást alkothatnak (pl. varrónő). 57 A vérségi család a szülőkből, gyermekekből, esetlegesen a nagyszülőkből, továbbá a velük élő roko­nokból áll. 58 A bővített családot a vérségin túl a csatlakozott, legtöbbször idegen munkaerő alkotja. 59 A varrónők csoportja különleges státuszt mutat, hiszen többségük valamely családhoz (háztartás) kapcsolódik.

Next

/
Thumbnails
Contents