Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

I. BEVEZETÉS

A magyar közigazgatás szerveit felszámolták, mindenekelőtt területi szerveit a vármegyéket, melyek az 1848 előtti évtizedekben a társadalmi haladás letéteményesei voltak, jól működtek, bár kétségtelen, hogy közel 1848-hoz kiütköztek erős konzervatív vonásai is. A vármegyerendszer helyébe a II. József-i gyakorlatból már ismert kerületeket szerveztek.

19 Tagadhatatlan, hogy a közép- és kisnemesség ismerte a korábbi gyakorlat (mezővárosi jogalap) alapján, hogy miként kell szervezni, sőt az új helyzetnek megfelelően újjászervezni, s működtetni a városi közigazgatást. Azzal, hogy egyelőre nem hívták össze az országgyűlést, kivették a kezdeményezés jogát a nemesség, a volt hazai vezetőréteg illetve az új polgárság kezéből. Egyedüli színtérnek a település közigazgatása maradt számukra. E téren a polgári közigazgatás és jogszolgáltatás érvényesült. Tokajban akadtak gyakorlott, a közigazgatásban jártas szakemberek (ügyvédek), akik tudták, hogyan lehet és kell érvényt szerezni a jogegyenlőségnek, s ott jelen is voltak, ahol az új helyzetben hivatalok szerveződtek.

20 Ezeket a lokális önigazgatási szerveket minden esetben a szolgabíró ellenjegyezte, döntéseiket jóváhagyta. Városunk esetében a Bodrogkeresztúrban székelt Marschalkó főszolgabíró járt el ezekben az esetekben. 1 Tokaj vezető testülete (elöljárósága) jártas volt az önkormányzásban. Főbírónak Karácsony Tamást, a magyar nemessé lett görög kereskedő família sarját jelölik és fogadják el. Karácsony családja a 17. századtól élt a városban,

22 ahol egyébként középnemesség alig volt, a szabolcsi Patay és Mudrány nemesek kivételével.

23 Ha a város vezető testületének névsorát tanulmányozzuk, akkor a személyi folytonosságot a képviselők esetében is megállapíthatjuk. A jelen hatalom emberei ott voltak a két obsitos katonatiszt (Csepy Dániel ezredes, Velbavszky József kapitány) személyében, talán a jelek szerint nyugat-dunántúli származású Vecsey Oláh Károly birtokos személyében is. Ők maradtak a kezdeményezők,

24 s főszereplők. Az állami hivatalnak számító sóhivatal alkalmazottai kisnemesek voltak. Az önkényuralmi berendezkedés korai intézkedései

25 „1. Cs. K. Felségének születés (1830. augusztus 18.) és névnapjainak ünnepélyes megtartása, mely vallásos szertartással legyenek, szószéki prédikációk, harangok meghúzása, az ének elzengése után, alkalomszerű imádság, buzgó imádság, minden politikai tárgyak kikerülendők. Az ünneplés témája: alattvalói hűség, engedelmesség, ragaszkodás és tisztelet. 2. Újoncozásban megfelelő közreműködés, a 20 és 26 éves korosztályok előmutatása... 19 tfj. Barta János: A nevezetes tollvonás. 80-83. Budapest, 1978.; Henry Hamilton: Ferenc József magánélete. Debrecen, 1999. 1 1. 20 1851-ben megszervezik az adószedői hivatalt, a két tiszt, Pramer Antal, Krajnyák Mihály régi tokaji polgárok. 21 Az 1849-es bukás után a főszolgabíró Bodrogkeresztúrban székelt. Marschalkó Tamás fia, a későbbi jeles orvos, biológus. 22 Diószegi György: Adatok a hegyaljai görögség és ezen belül a Karácsony/Karácsonyi család történetéhez. Kézirat. 23 A báji Patay családnak Tokaj Derékutcáján volt palotája. Korábban a Bégány-família birtokolt egy kúriát, a Gyulai-ház szomszédságában. 24 Csepy Dániel írta azt a folyamodványt, illetve Vecsey Oláh játszott kezdeményező szerepet a Takarékpénztár körlili társadalmi küzdelemben. 25 1852-ben az Alsószabolcsi-Hajdúkerületi ref. egyházmegyei esperesi körlevelekben olvashatjuk, mint „előírt" egyházi utasítást, mely mögött az osztrák igazgatói főhatóság állott. Ref. Egyház levéltár, Hajdúhadház.