Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)
ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL
víz mentén élők változó, ambivalens viszonya adná. A település és környéke földrajzi-ökológiai feltételeitől a megtelepülés korszakaiig, a folyó és az egymást váltó generációk tájat és egymást formáló tevékenységéig, a különböző városi funkciók történetén át a különböző nációk és felekezetek együttéléséig mutathatná be régészeti, helytörténeti, egyház- és iparművészeti valamint néprajzi anyag Szentendre formálódó arculatának főbb vonásait. Látványában öszszekapcsolható ez a város műemlékeivel és más művelődéstörténeti hagyatékával, néprajzi vonatkozásaiban pedig kiegészítené ezt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításai és szakmai programja is. A kiállítások kivitelezésénél - a szentendrei munkatársak mellett - hatékonyabban kell számolni a tájmúzeumok lokális környezetében levő szakemberekkel is. A megbízással helyben elvégezhető, számlával kifizethető grafikusirendezői munka esetenként kifizetődőbb, mint a kiállításrendezői stáb mozgatása. 4. A múzeumok társadalmasítása Az informatikai korszerűsítés az egyik záloga a kiállítások és a múzeumi programok szervezésének, a közönségkapcsolatok egész vertikumának. A múzeumokat propagáló plakátoknak, több nyelven megjelenő szórólapoknak minden forgalmas helyen (szállodák, információs irodák, közlekedési végpontok stb.), s minden idegenforgalmi irodában ott kell lenniük. A múzeumlátogatások semmivel nem alább való programok, mint bármely más turisztikai látványosság, ennek megfelelő nyilvánosságot is kell kapniuk. Szentendre a múzeumok városa is, mindent el kell követni azért, hogy a rendkívül intenzív idegenforgalom a muzeális gyűjteményeken is átfolyjon. Ennek kialakítása ugyancsak hosszú folyamat, minden pályázat és partner, s minden más lehetőség megkeresésével. De a múzeumoknak a többi településen is bele kell ágyazódniuk az adott térség és a megye meglevő idegenforgalmi struktúrájába. A múzeumi propaganda-, ill. ismeretterjesztő anyagnak olyan arculatot kell kialakítani, ami mind az egyes intézmények önállóságát, mind a megyei szervezethez való tartozását kifejezi. Mára egyértelmű, hogy mindezek szervezése, kapcsolattartása - lévén ez önálló szakma, mesterség - önálló munkatársat igényel, aki az egész megyei hálózat vonatkozó tevékenységét koncepciózus munkával, a jól felismerhető megyei arculat megformálásával, valamint a jellegadó helyi sajátosságok kiaknázásával teremti meg. Megítélésem szerint nincs eredményes, hatékony múzeumi szakmai tevékenység társadalmi háttér nélkül. Mind az alapfeladatok ellátása, mind a múzeumi szervezet tevékenységének „társadalmasítása" megkívánja a sokirányú nyitást, a külső kapcsolatok kibővítését. Középtávon fel kell építeni egy olyan múzeumbaráti köri, ami nem csupán a múzeumügy társadalmi segítőit fogja össze, hanem a múzeumok és a művészetek iránt érdeklődő polgárokból, köztük a potenciális szponzorokból, lokálpatriótákból, elszármazottakból, akár magángyűjtőkből is, virtuális támogatói kört vonna az intézmény köré, akik képesek
