Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

segítésére, megerősítésére, szervezésére, szakmai-pénzügyi irányítására kell szorítkozni. Koncepciómban ehhez kétféle feltétel kialakítását tervezem: a) A Ferenczy Múzeum tájmúzeumi és városi múzeumi feladatkörének kibővítését, lokális feladatkörének megerősítését, organikus bekapcsolását a város idegenforgalmába. A Ferenczy Múzeum (tájmúzeum) gyűjteményi anyaga gondozásának és a múzeumot érintő idegenforgalom komplex működésének és fenntartható arányainak kiformálása mellett, ez főleg a városi-helytörténeti múzeum megerősítését és állandó kiállításának létrehozását, részben pedig a 20. századi szentendrei képzőművészet örökségének magas szintű gondozását és bemutatását jelenti. b) A táj múzeumi szerepkörtől részleteiben elváló megyei múzeumi feladatkör egyértelmű körülhatárolását és megszervezését. Az Igazgatóság a megyei funkciók közül az adminisztratív (gazdálkodási, munkaügyi és -jogi, tervezési, regionális kapcsolati) és az egyes szakmák koordinációs feladatait tartaná meg. 2. A rendszer másik pillérét a hálózat többi intézménye, elsősorban a tájmúzeumok autonóm intézménytípusa jelenti. A központi pénzügyi irányításon kívül, a hálózat intézményeinek a lehető legteljesebb önállóságot kívánok biztosítani. Tevékenységükben ugyanakkor mind hatékonyabban számolok a helyi önkormányzatok együttműködésével, részleges tehervállalásával, elsősorban az épületek üzemeltetésében és a kiállított műtárgyak állagvédelmében, valamelyest a helyi célfeladatok finanszírozásában. A költségvetés felosztásában meg szeretném szüntetni - a pénzügyi-adminisztratív szabályok lehetőségeihez mérten persze - a központ és a vidéki egységek irreális esélyegyenlőtlenségét. A megyei múzeumi szervezet jelenlegi intézményállományát túlméretezettnek tartom. Belátható, hogy ennyi egység fenntartása irreális terhet jelent, ill. ellehetetleníti a valódi múzeumi alaptevékenységek ellátását. Figyelembe kell venni azt is, hogy az elmúlt évtizedekben formálódó civil szerveződések számos közművelődési funkciót átvettek/átvesznek a kismúzeumoktól. A tulajdonviszonyok egyértelmű áttekintése után, a helyi önkormányzatokkal való egyeztetés és szakmai előkészítés révén, a falumúzeumokat (Abony, Isaszeg, Nagytarcsa, Penc) a helyi önkormányzatok kezelésébe kívánom adni. Ezek gyakorlatilag kiállítóhelyek, amelyek szakmai felügyelete a tájmúzeumok révén megoldható. Mindez persze egy folyamat végeredménye lehet, aminek során kialakítandó annak rendszerelvű gyakorlata, hogy a helyi önkormányzatok miként jelenhetnek meg fenntartóként, s hogy a tájmúzeumok milyen szakmai felügyelet ellátására alkalmasak a kisgyűjtemények fölött. (A szakmai felügyelet ma esetenként a tájmúzeumok kihelyezett gyűjteményi egységeinek látens, ugyanakkor felületes gondozását jelenti.) A közös fenntartás mellett szólna, hogy a falumúzeumok anyaga többnyire az azt felügyelő tájmúzeum tulajdonában szerepel, ott van nyilvántartásba véve. Egészében sem az anyag tulajdona, sem fenntartása nem ruházható a helyi önkormányzatokra, mert az alkalmanként a tájmúzeumok törzsgyűjteményének értékes és pótolhatatlan részét képezi (pl. az aszódi Petőfi Múzeum textil- és viseletanyaga nem kis részben a Galga menti falvak falumú-