Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

szakszervezeti probléma lett. Szerintem életveszélyes fegyvert forgat az, aki arról beszél, hogy az intézmények költségvetésének arányaiban milyen kicsi része fordítódik az effektív feladat megvalósítására: arra, hogy a következő generációk számára is legyen múzeum. A gond az, hogy az olyan szerencsétlen lépések, mint a Békés megyei közgyűlésé, olyan módon verik egy táborba a muzeológusokat, hogy hosszú időn át megint csak a közös ellenfélre figyelünk majd, s újra elodázzuk a magunk feladatát intézményeink, szakmáink megújításában. Összegezve, úgy vélem, hogy a regionális feladatok mellé kell egy központi szakmai program. Mai eszközeinkkel, technikánkkal összegezni kell tudni az előző generációk örökségét, annak tanulságai alapján ki kell jelölni szakmánk helyét a mindenkori kultúraváltozás tárgyi reprezentálásának és tudományos értelmezésének széles mezőjében. Talán feltűnő volt, hogy csak a gyarapítás megszokott tematikájáról szóltam: a hagyományos néprajzi tárgyi gyűjtések szisztematikus kiegészítéséről, tudományos hozadékuk értelmezéséről, informatikai összekapcsolásukról, feldolgozásukról. Úgy gondolom, hogy az általam remélt leltárhoz és összegzéshez központi akarat és program, nem utolsósorban komoly financiális támogatás kell. Nem beszéltem arról, hogy mit és hogyan gyűjtsünk a továbbiakban. Magyarázhatnám a dolgot azzal, hogy az általam fontosnak vélt feladatok még egy-két emberöltőre munkát adnak, de nem akarom megkerülni a kérdést. Nem tudom megmondani, hogy mi legyen a gyűjtemények fejlesztésének új iránya! Érzékelem, hogy egy korszak mind klasszikusan témánkban, mind feladatkörünkben lezárult. Azt gyanítom azonban, hogy a szükséges váltás egészében érinti majd az intézményrendszert, az egész múzeumi struktúrát, s nemcsak annak néprajzi egységeit. Egyre határozottabban fogalmazza meg elvárásait a fenntartó is. Jó lenne, ha a továbblépéshez maga a muzeológus társadalom izzadná ki javaslatait, s nem kész direktívákat kapnánk! Ugyanakkor nem csodálkozom azon sem, hogy minden intézmény és minden kolléga ragaszkodik a nem kevés munkával megszerzett kondíció és pozíció megtartására. Valamennyiünk élete nagyon rövid és törékeny szakmai feladatainkhoz és intézményeink históriájához mérten. (Elhangzott Felsőtárkányban 2000. április 27-én, a néprajzos muzeológusok továbbképző konferenciáján) IRODALOM Rövidítések: HOMÉvk. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, Miskolc HOMKözl. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, Miskolc