Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

KÖNYVEK, KIÁLLÍTÁSOK, RENDEZVÉNYEK ELÉ

Az, hogy milyennek ítélik majd - megismerkedve alkotásaival - Valentínyi Márta piktúráját, s magukénak éreznek-e valamit az ő világából, Önökön múlik; az Önök szemétől, agyától, ízlésétől, hangulatától függ. Bizonyára kiválasztanak egy-egy képet, egy-egy témát, aminek a hangulatát, gondolatát hazaviszik. Többen bizonyára a cirkuszt, ami vissza-visszatérő témája, s aminek clownja ahogy ez már jó ideje van a festészet bohócaival -, természetesen nála is szomorú. Talán a csillagokat és a napot, ami a hold helyett is felbukkan a csillagok mellett: hol nyitott, hol lehunyt szemmel. Talán egyszerűen az élénk színek különös kavalkádját. Számomra főleg portréi az érdekesek, amelyek - ha technikailag, kifejezésmódjukban még fejlődnek is -, egy kialakult, sajátos látásmódot tükröznek. A szemeket hangsúlyozó, ugyanakkor játékos és önálló életet élő részletekből építkező portrék groteszk, karikatúra-szerű megoldásai nekem derűs belső világot sugallnak. Ha csukott a szem és csak a fél szem és a fél fül látható, akkor sem torzak és torzók ezek az alakok, hanem szinte természetes szereplői a Valentínyi Márta képei által sugallt világnak. Az összetettebb témákon is önállóak, portrészerűek az arcok, s egészükben - valóságon túli formájukban is - rendezettséget, teljességet tükröznek. Valentínyi Márta nagyon fiatal, jószerével most kezdődik festői pályája, Önöknek bizonyára lesz alkalmuk figyelemmel kísérni fejlődését, festészetének további alakulását. Tisztelt Megnyitó Közönség! Önöknek sok örömet kívánok a képek megismerésében, Mártának pedig töretlen harmóniát és sikeres életpályát. Magam pedig megköszönöm, hogy ennek a mai ünnepnek a részese lehettem. (Aszód, Petőfi Múzeum, 1997. augusztus 15.)