Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

KÖNYVEK, KIÁLLÍTÁSOK, RENDEZVÉNYEK ELÉ

Borsod-Abaúj-Zemplén népművészete - Nyírbátorban E

ngedjék meg, hogy mielőtt kiállításunkról beszélnék, néhány személyes mondatot mondjak, csupán utalva arra, hogy milyen furcsa az ember élete, s hogy életünkben bizonyos utak miként keresztezik egymást! Éppen húsz esztendeje lesz a nyáron, hogy még középiskolás diákként néhány hétig hajnalonta átjártam Mátészalkáról, ahol születtem, de akkor már csak nyaranta éltem, hogy segédmunkásként ott lehessek azon az ásatáson, amely Szalontai Barnabás és Magyar Kálmán irányításával folyt a Szülőotthon mellett, s amely a település történetének igen gazdag tárgyi emlékanyagát hozta felszínre. Úgy kerültem oda, hogy korábban - mint a múzeumi munka iránt, annak ismeretlensége ellenére is rajongó gyerek - Szalontai Barnabást, mint a legközelebb lévő múzeumi embert kerestem meg kérdéseimmel, terveimmel, s az ásatásra ő befogadott. Aztán az egyetem következett, ahol - Gunda Béla irányítása mellett - valójában Dám László volt a mesterem, aki érdeklődésemet is alapvetően meghatározta, s aki talán a legtöbbet „faragott", formált a leendő etnográfuson. Harmadév után itt, a Báthori Múzeumban tölthettem kötelező múzeumi gyakorlatomat, Szalontai Barnabás irányításával. Vagyis azon túl, hogy két évtized múltával most muzeológusként állhatok itt Önök előtt e kiállítás egyik rendezőjeként, egyszerre hajtok fejet nagy tisztelettel Szalontai Barnabás emléke előtt, s köszönöm meg Dám László útmutató, elindító tanítását. Azzal a meggyőződéssel, hogy személyében a nyírbátori múzeum kitűnő szakembert kapott igazgatójául. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete című kiállítás egy rendkívül gazdag, sokszínű, változatos táji és történeti adottságú régió tradicionális műveltségét reprezentálja. Az alföldtől a középhegységi zónáig nyúló, folyó- és patakvölgyekkel gazdagon tagolt felszínű vidék közigazgatásilag is több, korábban önálló alakulatot olvasztott magába: a névadó megyék mellett a történeti Gömör, s kisebb részben a korábbi Torna és Kishont megyék egy-egy szeletét. Történetileg és etnikailag is számos tényező színezte e vidék népi kultúráját, az utóbbiak közül csak a Tokaj-Hegyalj ára telepített vallonok, majd a 18. századtól szlovákok, németek, ruszinok, lengyelek hatását említem, nem beszélve a nagy jelentőségű görög és zsidó kereskedőréteg műveltségre gyakorolt hatásáról. Ez tükröződik a vallási képben is, ahol a római katolikus és református tömbök mellett a görög katolikus és ortodox görögkeleti egyház hatása is egyéni arculatot szabott egy-egy település vagy kistáj hagyományos népi kultúrájának.