Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)
ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK
A hagyomány és a változás kérdéséről a Bodrogköz népi kultúrája kapcsán 1. A hagyományos néprajz vizsgálati köre alapvetően rövid időmetszetekre terjed ki, elsődleges forrása, az emberi emlékezet önmagában még akkor sem alkalmas hosszú történeti folyamatok vizsgálatára, ha a mai kutató a hasonló témákat vizsgáló elődök eredményeihez igazítja saját munkájának célkitűzéseit. Az elődök azonban rendre arra figyelmeztetnek, hogy már a 19. század utolsó harmadában vizsgálódó etnográfus is a változó, elmúló vagy átalakuló életmódról, kultúráról ír, sőt, a rendszertelenül felbukkanó korábbi korrajzok is letűnő, átalakuló népi (paraszti) kultúrát, hagyományt emlegetnek. Miközben az elmúlt fél évszázad hazai néprajzi kutatásainak egyik legalapvetőbb célkitűzése volt a változások vizsgálata, azok elsősorban a második világháborút, a kollektivizálást követő időszak - vélhetően minden korábbinál erősebb - átalakulásának tényeit és következményeit rögzítették, ill. az általa indukált társadalmi-kulturális folyamatokat elemezték. A hagyományos magyar népi kultúra változásának időrendjét megkonstruálok is legfeljebb a polgárosodás kezdetéig nyúlhattak vissza, a korábbi jobbágy-paraszti állapotot, mint mindezt megelőzőt, mindezek előzményét interpretálták, ami kevéssé differenciált, kevéssé árnyalt, s kevéssé ismertek változatai is. 1 Sajnálatosan kevés figyelmet kaptak emiatt - bár tényei közismertek a polgárosodást megelőző táji változatok, az, hogy a különböző nagytáji formációkból mennyire organikusan következnek a polgárosodás gazdasági, társadalmi és kulturális változásai - már ha azok egyáltalán bekövetkeznek. Az pedig végképp kívül maradt a vizsgálatok körén, hogy még a közösségi rendben megtestesülő feudális birtoklás és jogállapot uniformizáló hatása mellett is voltak egyéni törekvések a gazdálkodásban, s hogy a 17-18. században még szilárd feudális agrárszervezet bilincseinek feszegetésére is voltak már próbálkozások. 2 A fentiek persze nem engedik meg azt, hogy a gazdaság, a társadalom és a kultúra változásának időrendjében a nagy cezúrákat ne vegyük figyelembe, ugyanakkor nem jelenthetik a paraszti műveltség szakaszainak anorganikus voltát sem. A modernizáció globális elméletei a 17-19. századi Nyugat-Európában és Észak-Amerikában lezajló gazdasági és társadalmi-politikai változásokat és azok elterjedését értelmezik, ami önmagában is azt sugallja, hogy az újkor eme *A tanulmány az OTKA T. 22885. számú kutatási támogatás segítségével készült. Az itt bemutatott anyag előtanulmánya egy, a bodrogközi falvak tradicionális kultúrájának változásával foglalkozó munkának. 1 Csilléry Klára 1977. 14-30., Hofer Tamás 1975. 398-414. 2 Wellmann Imre 1980. Különösen 449. 3 Összegzőén: Fejős Zoltán 1998. 7-20.
