Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

A fentieknek megfelelően a kóser bor a vallásos zsidó családok hétköznapjainak és ünnepeinek állandó résztvevője. A szőlő Izrael népének szimbóluma is. A bor fogyasztásának tiltása, megvonása is különleges alkalmakhoz kapcsolódik (gyász, böjt, betegség stb.). Részese a bor a legkülönbözőbb rítusoknak is: a szájba vett bornak illetve az azzal való locsolásnak fontos szerepe jutott a gyermekek születés utáni befogadó rítusában, a körülmetélésben (circumcisió) is. (1899-ben a belügyminiszter körlevélben szólította fel a zsidó közösségeket a körülmetélés higiéniai feltételeinek betartására, s tiltotta meg a friss seb szájba vett borral való locsolását.) A zsidó ünnepek elképzelhetetlenek a bor nélkül. A szombatot és a zsidó ünnepeket borral és kaláccsal szentelik. (A hiddus, kiddis megszentelésnél más szeszes ital is szerepelhetett.) A szombatot kiddusbondX szentelik meg, a gyermekek is ittak abból a kántor által elmondott szombatszentelő (kiddus) után. A kóser háztartásokban reggelenként, az imádkozás után és a borkóstolás előtt a borra is imát mondtak. A fiatal párt a rabbi kóser borral itatta meg a házasságkötéskor. A tél végi örömünnepen, purimkor sok bort kellett inni. A zsidó húsvét, pészach borát külön kádakban készítették el, speciálisan előkészített hordókban tárolták, a borosüvegek címkéjén pedig a rabbi igazolta kézjegyével, hogy a benne lévő bor az ünnepi fogyasztásra alkalmas. A pészach első két estéjének szertartásán (szeder) ugyancsak kóser bort fogyasztottak a család tagjai. Ekkor négy pohár bort kellett meginni: egyet az ünnep megszentelésére, egyet a Hággáda elmondására, a harmadikat az étkezési imához, a negyediket pedig az Istent dicsérő zsoltárok befejezésekor. (A talmudisták többféle véleményt csatolnak a négyes szám jelentéséhez.) A négy vacsora-kehely mellett egy ötödiket, Illés próféta serlegét is elhelyezik ilyenkor az ünnepi asztalon. Mivel a zsidó vallás ünnepei még a szokásosnál is szorosabbra fogták a meglevő családi köteléket, az étkezés rendje, a fogyasztott ételek és italok sok generáción át változatlan szerepet kaptak az ünnepi táplálkozásban. Vonatkozik ez a kóser borra is, melynek készítésében, tárolásában, fogyasztásában is a vallásos zsidóság műveltségének archaikus elemei őrződtek meg. IRODALOM ÉS FORRÁSOK BAKÓ Ferenc Tállya mezőváros pincéi. Tokaj és Hegyalja VIII. Borpincék történeti-néprajzi kutatása a Felföldön. Agria XXXI-XXXII. BALASSA Iván 1991 Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Tokaj