Goda Gertrud: Tóth Imre (Officina Musei 11. Miskolc, 2002)

alapozott papír, egy tollszár vagy tüecset, s a kínai tussal harminckét lapos rajzciklust készít Afrika címen. Ugyanezen eljárást már korábban is alkalmazta. (Madách Imre Az ember tragédiájának ihletése nyomán született lapok, vagy az 1956-ra datálandó Háború- és a 5é/:e-sorozatok.) Mindezek közül a legkiérleltebb az Afrika. E rajzokon az anatómia biztos ismerete segíti a művészt abban, hogy kizárólag az emberi alakok segítségével a társadalmi jelenségekről elmondja bíráló véleményét. Talán a II. világháború alatt megélt eseményeket dolgozza fel, adja ki magából nagyon nagy képi kifejező erővel és intuitív módon. Müvein a tehetetlenül vergődő, megalázott ember mind azt kérdezi: miért? Miért van szükség az embernek ember által való fizikai gyötrésére, miért nincs végre vége a lelkek kínzatásának? A rajzokból áradó érzések nagyon egyetemesek. A helyszín lehet Afrika, az időpont lehet '56. A földgolyón helyet kapó ember rövidre szabott életútját a világ természetes rendjéhez igazodva csendes tevékenységgel szeretné megélni, a munkadalok felerősített szívritmusára. Hol egymást segítve haladnak együtt, hol az érthetetlen jelenségek felett gondolkodnak el magányosan. Borsodi táj X. (1966)