Goda Gertrud: Tóth Imre (Officina Musei 11. Miskolc, 2002)

Amikor Tóth Imre főiskolás lett, elvileg még a szabad mesterválasztás gyakorlata létezett - persze már módosulva, inkább a felvételi munkák alapján a tanárok választottak növendékeket. Ő Burghardt Rezsőhöz került, de az öt évfolyamból álló osztály éléről éppen akkor mozdították el a nagybányai természetelvű festészet utolsó nagy képviselőjét, s így a szakmai alapozó esztendőket már az új szemléletű, aktivista művész, Bencze László irányítása alatt kezdte meg. A műterem felsőbb évesei a plein air elvekhez ragaszkodva festettek, miközben a mestertől a fiatalabbak egy konstruktív felfogást sajátíthattak el. (Ebben a vegyes osztályközösségben ott volt a felsőbb éves Koncz József, akihez a mai napig kölcsönös tisztelet és barátság fűzi, de ekkor kötött barátságot Artner Tivadarral is, a későbbi művészettörténésszel.) Bencze László szociális érzékenysége csak erősítette Tóth Imrében az eredendően meglévő ez irányú beállítottságát, s a mester atyai jó barátként viseltetett a tudásszomjjal teli, de a kétségekkel is küzdő tanítvánnyal szemben. Nem volt véletlen, hogy Frans Hals műveiért rajongott ekkor, festményéhez gyakran elzarándokolt a Szépművészeti Múzeumba, s ugyanakkor maga Bencze László is egy igen szép, szubjektív, értékelő monográfiát írt ez idő tájt a holland festőről. Jan Asselyn vonásai mögül kirajzolódó lélekábrázolási készség, az öntudat és közvetlenség egyaránt megérintette Tóth Imrét, nemkülönben a friss előadásmód, melyre a gazdag gyűjtemény ellenére sem talált másutt ilyen meggyőző példát. A klasszikusok közül a másik kedvence J.-B. S. Chardin volt. Talán benne is az újítót, a plebejusokat a művészetbe emelő festőt szerette, aki a köznapi élet érzetét elsőként fogalmazta meg festészetében. A második év végén kellett szakot választani. Tóth Imre festőnövendék lett. Az akkor Párizsból hazaérkezett Bán Bélához került, aki ebben az időben teljes meggyőződésével absztrakt művész volt, s egyedül ezt az irányt tartotta megfelelőnek, mint amely a hatalomra került munkásosztály ideológiáját kifejezheti. Bán Béla kevésbé volt szuggesztív egyéniség, mint Bencze László, de ő is önzetlenül átadta ismereteit tanítványainak, s igyekezett megismertetni őket koruk befolyásos egyéniségeivel. Mondhatjuk, egy almamáter-légkör uralkodott a főiskolán, s az