Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

NÉHÁNY SZEMPONT A TÁJI MUNKAMEGOSZTÁS NÉPRAJZI VIZSGÁLATÁHOZ (Észak-magyarországi példák alapján) A megtermelt javak cseréjének, illetve a csere feltételeinek és következményeinek vizsgálata az elmúlt évtizedek során a magyar néprajz egyik központi problémájává vált.

1 Ez több tényező együttes eredménye. Részben azé, hogy a termékcsere mozzanatainál nagyobb figyelmet kaptak a termelés ökológiai és gazdasági színterei, ennek kapcsán a történeti és földrajzi térkapcsolatok, a kiegyenlítődés feltételei és lehetőségei; vagyis a néprajz az életmód centrális erővonalai mentén igyekezett a kérdéskör belsejébe hatolni, figyelembe véve a gazdaságtörténet és a gazdasági földrajz eredményeit.

2 Másrészt azé, hogy a hagyományos árucsere-kutatás hangsúlyai eltolódtak - a javak cseréjétől elválaszthatatlan - kulturális érintkezés, a migráció, átadás és átvétel kérdései, vagyis a vándorlás és a csere gazdasági megnyilvánulásaitól el nem vonatkoztatható szociális és folklorisztikai tanulságok irányába.

3 Végül, de nem utolsósorban eredménye annak, hogy a különböző fokon és eltérő módon szerveződött csoportok körülhatárolása a hagyományos módszerekkel egyre kevésbé tűnt megoldhatónak, s így mind több figyelmet kapott a - kisebb-nagyobb - közösségek termelésében, specializálódásában, a táji munkamegosztásban elfoglalt helye, az e vonatkozásban kihüvelyezhető alkalmazkodás és kapcsolatok rendszere, a történeti és néprajzi táj fogalma és körülhatárolása, s mindenekelőtt persze ezek hatása a különböző kulturális csoportok szerveződésére és formálódására.

4 A fentiek részleges számbavételével is nyugodtan állíthatjuk, hogy a javak cseréjének ma már szó szerint könyvtárnyi irodalma van, amely - sok tekintetben - önmaga „gátolja" a kérdéskör tematikus és regionális monográfiáinak megszületését. Jelen tanulmány csupán néhány szempontot kíván felvetni egy majdani összegezés rendező elveihez. Ezek egy része bizonyára vitatható, más része bővebb kifejtést érdemel. Magam is csak részeredménynek tekintem ezt egy készülő regionális szintézis felé vezető úton. I. A komplex, elsősorban történeti-néprajzi vizsgálatokkal kapcsolatos elvárások, s az interdiszciplináris kutatások igénye mind gyakrabban fogalmazódnak meg hazai etnográfiánkkal kapcsolatban.

5 Témánk szempontjából ez az elvárás különösen indokolt, több okból is. Legfőképpen talán azért, mert a hagyományos néprajz módszereivel ma már szinte lehetetlen megragadni a tradicionális termékcsere lényeges részleteit. Gon1 A témakör kutatástörténetéről és irodalmáról összegzőén: Dankó /., 1979. Lásd még: Kós K., 1972. 9-51. 2 A teljesség igénye nélkül: Andrásfalvy B., 1982. 66-71; Bácskai V.-Nagy L., 1978. 217-230.; Kovács Cs., 1971. 205-242.; Enyedi Gy.; 1965.; Vö. még Tóth T., (szerk.): 1980. kötet tanulmányait, valamint Dankó /., 1979. és Eke P.-né, 1986. bibliográfiai adatait. 3 E vonatkozásban mindenekelőtt Gunda Béla számos tanulmánya az irányadó, melyek felsorolása itt lehetetlen. Csupán az említés szintjén: Gunda B., 1940. 170-174.; Gunda B., 1940a, 205-226.; Gunda B., 1954. 76-86. stb. A folklorisztikai kutatások sorából elsősorban Ujváry Zoltán tanulmányaiból említek: Ujváry Z., 1986. 29-38. Ujváry Zoltán kutatásainak egyik legerőteljesebb vonulatát jelentik a migráció és kolonizáció , ill. az érintkezés, átadás-átvétel kérdései a néphagyományban. A cserével kapcsolatos „szocializáció" hatásairól újabban Dankó Imre több munkája szól. Pl.: Dankó I., 1980. 155-190. 4 Ugyancsak a teljesség igénye nélkül: Andrásfalvy B., 1977.; Andrásfalvy B., 1978.; Andrásfalvy B., 1980.; Gunda B., 1963.; Gunda B., 1980.; Hofer T, 1980.; Tóth /"., 1980. 229-244.; Nádasi £., 1980.; Viga Gy., 1983.; Viga Gy., 1984. 241-248.; Viga Gy., 1986. Vö. még : Faragó T, 1984. 5 A történelemtudomány és a néprajz kapcsolatához újabban: Orosz /., 1985.