Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

Domanovszky említett tanulmányából tudjuk, hogy az érc-, ill. vasfuvarozás fon­tos eszköze volt a mázsaszekér, 149 ám a 17. századi vámnaplók adatai szerint a vas fuva­rozását már erős, ökrök vontatta, de a korábbinál bizonyára mozgékonyabb szekerek vé­gezhették. 150 A vasérc kisebb távú szállításának régen változatosabb eszközei lehettek. 151 A gabonafélék, 152 különféle termények, élelmiszerek, gyümölcsök, s egyéb porté­kák szállítását zömmel a paraszti munkában is használatos szekerek végezhették, melye­ket apró változtatások, kötések, ládák és egyéb tárolóeszközök, hordók, különböző for­májú szekérkasok stb. tettek alkalmassá az adott feladat elvégzésére. Ezek rendjének ki­alakulását az egyes áruféleségek szállításának fejlődése, valamint a fuvarosok generáci­ókon átöröklött tapasztalatainak, ismereteinek együttese eredményezte. Generációk tudá­sát, tapasztalatát kell látnunk a gömöri fazekasok jellegzetes, magas fonott oldalú szeke­reiben, a hegyvidéki meszesek ekhós járműveiben, s a hegyaljai bort szállító szekerek­ben is, melyeknél a felszerelés együtt fejlődött a bor tárolására és szállítására alkalmas, mértékként is használatos tárolóedényekkel. Ezek részleteinek feltárása azonban még a további kutatások feladata lesz. Sajátos színt jelentenek az északi hegyvidék szekerezésében a szamárfogatok, amelyek ugyan elsősorban a szőlőtermesztés lokális feladatainak ellátására szolgáltak, 153 ám kisebb távolságokat bejárva, használták őket a Bükk-vidék meszesei is. 154 A fuvarosok nemcsak a paraszti munkában kaptak megkülönböztetett feladatokat, hanem a parasztság ünnepein is. Az adott alkalomra feldíszített fogataikkal részesei vol­tak a lakodalmi szokásrendnek, 155 de gyakran ők szállították utolsó útjukra a falvak el­hunyt szegényeit is, a háztól a temetőbe. A fuvarosmentalitás Az eddigiek a fuvarosság sokrétű és sokirányú tevékenységét, eltérő táji formáját és a fuvarosok differenciált társadalmi helyzetét hangsúlyozták, ám számos olyan moz­zanatra is rá kell mutatnunk, amelyek azonosak, vagy hasonlóak a differenciált foglalko­zási csoport egyes képviselőinél, amelyek - a szállításban való részvétel mellett - ha­sonló, bár nem zárt társadalmi-szociális csoportba sorolják őket. A Felvidék és a mai Észak-Magyarország vonatkozásában is megfogalmazható, hogy a fuvarosság meghatározó szerepet kapott e régiónk árucseréjében. A fuvarosréteg tevékenysége számos vonatkozásban magába olvasztotta e tájon belüli és a nagytájak közötti árucsere kereskedelmi funkcióit is, s a mezőgazdálkodásnál lényegesen több sza­badságot, mobilabb életmódot biztosított. Nem volt könnyű a gazdagodás, a felemelke­dés a fuvaros számára se, mégis, már a feudalizmus időszakában is igyekszik lovat tarta­ni a jobbágyság tehetős rétege - miközben szántóföldjét még ökörrel műveli -, 156 mert ezzel egész gazdaságát „mozgékonyabbá" teheti. A fogatos ember számára mindig volt munkalehetőség, akár helyben, akár távolabb; kevésbé volt kiszolgáltatva a helybeli munkalehetőségeknek. Ha másutt nem, az erdőn mindig akadt fuvarosmunka, amelyet 149 Domanovszky i. m. 106. \50 Pálmány \. m. 180. 151 Paládi-Kovács i. m. (1985) 306., 318-319. 152 Belitzky i. m. 64. 153 Viga Gy., 1979. 283.; Bodó i. m. 198. 154 Viga i.m. (1980)255-256. 155 Bakó F., 1987. 96-97.; Bodó S., 1987. 305-310. 156 Hoffmann i. m. 319.

Next

/
Thumbnails
Contents