18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)
POLITIKA- ÉS HIVATALTÖRTÉNET - Az ónodi országgyűlés történetéhez
tán nem is a legfontosabb momentum; a szabadságharc folytatása szempontjából mindenesetre nagyobb súllyal esik latba az, ami befelé, Rákóczi Magyarországának belső megszervezése érdekében történik. Az abrenuntiatio, mellyel a szabadságharc alattvalók felkeléséből önálló ellenfél szervezett háborújává válik, csak egy láncszeme az új alapvetésnek: az interregnum kimondásával kifelé is dokumentálja azt, hogy Rákóczi és hívei, a Habsburg-háztól végképp elszakadván, teljesen függetlenül, a maguk lábára állva kívánják felépíteni országukat. Ezzel szoros összefüggésben, átfogó program alapján meg is történik az új országszervezés: korábbi, maguktól létrejött, formátlanabb állapotok határozottabb, szilárdabb organizációnak adnak helyet, s új rend épül ki politikai, jogi, hadügyi és gazdasági téren egyaránt. Megerősítést s végleges formát nyer az állam közjogi szervezette, melynek még a szécsényi országgyűlés rakta le alapját; az igazságszolgáltatás terén is megszűnik a háborús időkkel járó fennakadás és zűrzavar: 24 tagú ítélőtáblát állítanak fel, mely három-három hónapon át állandóan Eperjesen, illetőleg Korponán ülésezik egyszerűsítik, amennyire lehet, a perek szövevényes menetét, s szigorú bírságot rónak ki azokra, akik a bírói végrehajtást megzavarják, vagy a lefoglalt birtokokat erőszakkal visszaveszik stb. 113 Ez a jogi reform, háborús viszonyok közepette, polgári vonatkozásban is híven tanúskodik az új rendezés s állandó berendezkedés szándékáról. A többi intézkedés mind a hadakozás szükségszerű folytatásával függ össze, a „rajta Miska"-hadak zsákmányoló portyái helyén rendszeresebb és kitartóbb erőkifejtésnek, szilárd keretek közé ágyazott, szabályszerű hadviselésnek igyekszik megvetni szervezeti és anyagi alapjait. Részleges katonai regulamentum készül, Rákóczi hadszervező tevékenységének egyik legkitűnőbb eredménye; benne a sereg létszámától és tisztjeitől kezdve a fizetésen, ellátáson, téli elszállásoláson, újoncozáson, kerületi generalatusok felállításán át egészen a haditörvényszékig részletes szabályozást nyer a 80 000 főnyi (53 lovas és 27 gyalog ezredből álló) katonaság minden kérdése, s külön gondoskodnak a sebesültek, rokkantak, elesettek és családjuk sorsáról is, Göncöt, az újdonsült hajdúvárost téve letelepedési helyükül. 1 4 Gyökeres átszervezésen megy át a felkelés anyagi megalapozása is: a rézpénz szerepe a devalvációval a legszükségesebbre zsugorodik össze, s helyette új erőforrás kapcsolódik be a közteherviselés kimondásával, jeléül annak, hogy Rákóczi gazdasági téren is az egész ország erejére kíván támaszkodni küzdelme elszánt folytatásában. Az új alapvetés sikere attól függött, hogy a fejedelem, megszavazásban és végrehajtásban, mennyire számíthat a rendek megértő támogatására, melyhez kénytelenségből folyamodott. Rákóczi maga után ítélte meg a rendeket, azt hitte, hogy képesek s hajlandók arra a kitartásra s áldozatkészségre, mellyel ő vette kezébe a haza sorsát. Az országgyűlés során azonban kiderült, hogy a rendek — tisztelet a kivételnek - nem tudnak felhagyni hagyományos gravaminális politikájukkal, akkor sem tudnak kiemelkedni önző passzivitásukból, amikor egy nemzeti szabadságküzdelmet kellene diadalra segíteniök. A mozgalom első idejében, amíg önmaguknak nagyobb megterhelése nélkül vehettek részt a hadakozásban, lelkesen " 3 XH-XX. art.; Itinerarium 30, 31. §; Bártfai napló, 158.; Áldásy, Századok 1895, 638, 739. "''itinerarium 28, 31, 32, 37, 38. §; a regulamentumot ismerteti Áldásy, Századok 1895, 854855, 922-926.; Vö. Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc a hadvezér (Budapest 1934) 59-60.
