18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

POLITIKA- ÉS HIVATALTÖRTÉNET - Az ónodi országgyűlés történetéhez

házi és Oeconomiai állapotokban is igazgassa, kormányozza és velünk egyetemben oltalmazza".

22 Szécsényben tehát nyíltan megtörténik az első lépés abban az irányban, hogy a szabadságharc egyszerű felkelésből szervezett háborúvá váljék, s az eredetileg rövidlejáratú, tisztán hadműveleti kérdés a tartósabb állami berendezkedés problémájává. A kristályosodási pont, mely körül a korábbi formátlan „rendeletlenségben" az új szerveződés megindul: egyfelől Rákóczi személye, másfelől a rendek, akikkel egyetemben ő a haza ügyeit kormányozza. A rendek országgyűléssel felérő conventusnak mondják ki gyűlésüket; Bercsényi javaslatára szövetkeznek, frigyre lépnek egymással, formailag lengyel mintára, a valóságban hagyományos rendi alapokon; megválasztják Rákóczit vezérlő fejedelemnek, felhatalmazzák béketárgyalásokra, a belső ügyekre gazdasági tanácsot rendelve melléje, a külügyekre országtanácsot, II. Ulászló és II. Lajos korából, a rendi szupremácia idejéből való törvények alapján.

23 A konföderáció értelmében az ország igazgatása, minden tisztség és méltóság teljesen a rendek hatalmába és igazgatása alá került — mondják ki ők maguk -; ők ruházták aztán a fejedelemre s a senatusra a kormány94 zast." A rendek diadala tehát - legalábbis, ami a formális kérdéseket, a berendezkedés külsőségeit a felkelés kifelé fordított arcát illeti - teljesnek mondható; úgy látszott, hogy a XVII. század végén élesen, rideg formák közt jelentkező Habsburgabszolutizmust most, annak ledöntése után, erőteljes rendi reakció követi. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy Szécsényben, a rendi elem térhódítása során addig parlagon hevert s most egyetlen gátjától megszabadult energiatömeg tört elő egy új ország felépítésének igényével és képességével. Láttuk, hogy az akadályt, az abszolút királyi hatalmat a nép lelkesedése hárította el a rendiség útjából, nem önmaga s ez már gondolkodóba ejthet a rendek fellépése mögött rejtőző feszítőerők nagysága és hatásfoka felől. Valójában a rendek szécsényi sikere nem egyéb egy kész helyzet egyszerű kihasználásánál, amit elsősorban Rákóczi egyénisége és tudatos magatartása tett lehetővé. Az új, ideiglenes államfő személyétől mi sem állt távolabb az abszolutisztikus kormányzásnál; szemérmes és engedékeny természete, a közjóról s az uralkodói kötelességről vallott felfogása mindenre alkalmas volt, csak arra nem, hogy a rendek esetleges hatalmi törekvéseinek útját állja. Ha valakiből, belőle igazán hiányzott minden hatalomvágy, minden személyes aspiráció, szelíd engedékenységében mindent eltűrt volna, csak egyet nem: hogy önzetlenségét, tiszta szándékait kétségbe merje vonni valaki.

25 Szécsénybe is főként azért hívta össze a rendeket, hogy megmutassa a világnak: milyen hitvány rágalmazók azok, akik azt hajtogatják: íme, Bocskay, Bethlen, I. Rákóczi György és Thököly után megint akadt egy nagybirtokos főúr, fejedelmek ivadéka, aki a magyar nép 22

Rákóczi-tár, I. 437. - „Is unicus intentionis nostrae fuerat scopus, ut... perennaturae felicitatis nostrae, nostrommque posterorum struamus basim." Az ónodi törvények bevezetésében, eredeti példánya: Orsz. Levéltár, Múz. Törzsanyag 1707. 2:í

Rákóczi tár, I. 429. 21

„Siquidem alias etiam munia, officia et dignitates eae, medio quarum Regni hujus administratio fieri assolebat virtute Confoederationis, in universali et concreto, in potestatem, directionem et jurisdictionem statuum devenisset (!), publicave authoritate adhuc sub conventu Szétsenyiensi gubernationis et directionis Regni hujus authoritas in Serenissimum Ducem et Senatum translata fuisset..." Ónodi IV. art. 2,

Rákóczi egyéniségére ld. Szekfű i. h. IV. 281.