18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

POLITIKA- ÉS HIVATALTÖRTÉNET - Az ónodi országgyűlés történetéhez

belső bajok, az országszervezés súlyos problémái s a Turóc megyei követek véres tragédiáját csupán érdekessége és Rákóczi személyével való közvetlen kapcsolata mentette meg attól, hogy a többi eseménnyel együtt belevesszen a ködös háttérbe. Thaly maga úgy jellemezte az ónodi országgyűlést, hogy az „mind az ott a trónmegüresedésre nézve hozott közjogi fontos határozatnál, mind pedig a turóci követetek véres tragoediájánal fogva, egyike történelműnk nagyérdekű epizódjainak^.)"

2 Áldásy pedig, akinek az ónodi országgyűlésről szóló monográfiája

3 Thaly „keresztapai"

4 gyámkodása alatt jött létre, hűségesen és részletesen beszámol ugyan minden tárgyalásról, minden eseményről, de az egész történést mégis a közjogi kérdés tengelyébe állítja bele. Kezdi a francia szövetség ügyével, folytatja a nagyszombati béketárgyalások félbeszakadásával, s az utóbbihoz hozzácsapja az ónodi országgyűlés tárgyalásainak elejét egészen a turóci esetig. Ezt külön fejezetben tárgyalja, külön az abrenuntiatio dolgát is, s e két kristályosodási pont körül nagyjából úgy csoportosítja a többi esemény kavargó egyvelegét, amint az időrendi egymásra következésükből adódik. A közbenső fejezetek zsúfolt, egyes részeiben vissza-visszatérő címe mutatja a legjobban, mennyire összekuszálódik Áldásy előadásában a két főeseményen túl a történés többi sokféle szála. Nála mindez mellékes dolog, a monografikus feldolgozással járó kényszerűségből megfestett kulissza csupán, amelyből mint háttérből a főszereplő: a függetlenségi határozat s a turóci ügy részeseinek mellékalakja kellőképen elődomborodhatik. Szerinte „az abrenuntiatio kimondásával a gyűlés legfontosabb s tulajdonképpeni tárgya el volt intézve. Csak kevés, alárendeltebb fontosságú ...ügy várt még elintézésre".

3 S befejezésül, mintegy az egész tanulmány summázásaként, ismét csak a Habsburgok letételét kifejező határozatot emeli ki, ezt állítja be a magyarság függetlenségi törekvéseinek történeti folyamatába. Bizonyos, hogy az abrenuntiatio kimondása az ónodi gyűlés legfontosabb eseményei és eredményei közé tartozott. Erre utalnak magának Rákóczinak a szavai is: „Ezen határozat (ti. a függetlenségi nyilatkozat) volt oka, hogy a rendek... Ónodra összehívattak gyűlésre: minthogy e nagy jelentőségéi ügyre nézve az ő beleegyezésük kívántatik vala."

6 De ez még nem jelenti azt, hogy a Habsburg-ház letételénél egyéb lényeges dolog nem is történt Ónodon. Már csak egészen durván, tisztán mennyiségileg tekintve is: 17 napon át ülésezett és 24 törvénycikket hozott az országgyűlés, de mindebből csak egy ülésben került szóba az abrenuntiatio dolga s egy articulussal el is intézték. A többi tárgyalást s többi törvénycikket csak az tekintheti másodrendéinek, aki a trónfosztó határozatot, oly hosszas megfontolás gyümölcsét, tisztán a rendek lobogó kuruc lelkesedésének tulajdonítja. Egykorú, rendi szemmel nézve aligha az abrenuntiatio volt az ónodi országgyűlés legfontosabb határozata. Az egyik elsőrangú forrás, a pozsonyi követek naplója másban látja a gyűlés összehívásának fő célját: abban, hogy dispositio és rend tétessék, 2

Thaly Kálmán: Az ónodi országgyűlés történetéhez. Századok 1896, 1. Áldásy Antal: Az 1707. évi ónodi országgyűlés története. Századok 1895. ''Thaly saját kifejezése, Századok 1896, 2. ''Áldásy, Századok 1895, 845. - Márki is „A fűggeüenség és Európa" címet adja könyvében az ónodi országgyűléssel foglalkozó fejezetnek. ''II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai. Közli (és ford.) Thaly K (Pest 1872) 199.