18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

TÁRSADALOMTÖRTÉNET - Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés

más helyen, ezzel ellentétben 2 forintban szabja meg a bért, mellyel a jobbágy a pálinkafőző üsttől tartozik, ha használatban tartja. A pálinka- s még inkább a sörfőzés és -kimérés azokhoz a haszonvételekhez vezet át, melyek kizárólag a földesúrnak vannak fenntartva. Ilyenek: mészárszék tartása (hús behozataláért, az iír mészárszékének rövidségével, elkobzás és 3 napi robot jár); vásárjövedelem, ha a község e részben kiváltsággal nem rendelkezik; vámjövedelem; halászat, madarászat, vadászat (fegyver és vadászkutya tartása is tilos a parasztnak). Az említett haszonvételekért milyen szolgáltatásokkal tartozik a jobbágy? (Az Urbárium ugyanis legtöbb tartozását valamilyen ellenértékkel próbálja kapcsolatba hozni.) Ezek a földesúri kizsákmányolást korlátozó rendelkezések - a telekre vonatkozó előírásokkal együtt - az úrbérrendezés igazi lényegéhez tartoznak. Legrészletesebb a munkaszolgáltatások szabályozása; ebből is kitűnik, hogy a majorságok elterebélyesedése következtében a robot alkotta a jobbágy legsúlyosabb, legtöbb földesúri visszaéléssel súlyosbított terhét. Tartozik mindenekelőtt az egészhelyes jobbágy minden héten 1 napot dolgozni földesurának napkeltétől napnyugtáig, odamenetelt és visszajövetélt, etetést, itatást beszámítva, szántáskor 4, egyéb munkában 2 igás állattal, saját szekerével, ekéjével és boronájával. Novembertől februárig a menet és jövet ideje nem számít bele a napkeltétől napnyugtáig terjedő időbe; egyébként a beszámítás idejét vita esetén a vármegye tisztje döntse el a távolság mérlegelésével. Intézkedik az Urbárium arról is, ha esős idő vagy más akadály áll útjában az egész napi robotolásnak. Nem szabad a földesúrnak 1 négymarhás robotnap helyett 2-nek elvégzését követelni 2 igás állattal, kivéve ha a jobbágy szántszándékkal vagy gondatlansága miatt kevesebb marhát tart ura megrövidítésével. Általában ha a jobbágy nem állhat ki 4 marhával szántani, mással összefogva tegyen 1 napi szántást 2 napi munkával minden szántás idején egyszer. Ha szántáskor a 4 marha mellé egy ember nem elég, a jobbágy egy minden munkára alkalmas és egy csupán marhahajtásra való embert köteles adni, kizárólag az eke mellé. Legalább félnapi járóföldről munkára jövő jobbágyát előzetes közlés után egyfolytában havi 4 napi robotra foghatja a földesúr, hanem gondoskodjék nyáron kellő legelőről az igásjószágnak, télen hajlékról s egyéb alkalmatosságról a jobbágynak s marhájának. Kaszáláskor, aratáskor vagy a földesúri gazdaság fő ágazatának megfelelően szőlőműveléskor és szüretkor a heti szolgálatot kettőzve veheti igénybe az uraság, ami az említett 4 napi összesítésre vonatkozólag annyit jelent, hogy a szorgos munka hónapjában egyik héten 4 napot robotol a jobbágy, a következő héten csak magának dolgozik, a harmadikon ismét 4 napot a földesúrnak, a negyedik ismét a magáé. A kettőzést azután mindig be kell számítani, amikor elmúlt a szorgos munka ideje, s általában ügyelni kell arra, hogy az esztendőre járó robotmennyiségnek legalább egynegyede a téli fél évre essék. Egynapi marhás robot helyett a földesúr kétnapi kézi robotot kívánhat. Töredéktelkesek telkük arányában tartoznak a heti szolgálattal; zsellér 18, hazátlan zsellér évi 12 napi kézi robotra köteles. Akinek nyolcadtelekkel fel nem érő földje van, ez után csak kilenceddel tartozik, egyébként robot és egyéb terhek dolgában házas zsellérnek számít. Ezen a heti szolgálaton, másként közönséges roboton kívül a jobbágy esztendőben egyszer, de nem szántás, kaszálás, aratás vagy szüret idején s nem is al-