18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

TÁRSADALOMTÖRTÉNET - Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés

PEST MEGYE PARASZTSÁGA ÉS AZ ÚRBÉRRENDEZÉS

1 1768 kora tavaszán váratlan esemény következett be Pest megye parasztságának életében; hozzá foghatóra még a legöregebb emberek sem emlékeztek. Mária Terézia rendeletére megyei urak jelentek meg az egyes községekben, hogy magát a népet kérdezzék meg sorsa, földesúri terhei felöl: az úrbérrendezés végrehajtása vette kezdetét. Sajnos, ebből az időből még nem rendelkezünk olyan híradásokkal, amelyek a parasztság hangulatáról, nézeteiről adnának felvilágosítást, s így nem tudjuk lemérni ennek az eseménynek közvetlen visszhangját az érdekeltek körében. Az uralkodó osztály, melynek köréből írott forrásaink szinte kivétel nélkül származnak, nem sokat törődött vele: mint vélekedik az egyszerű nép a körülötte lezajló eseményekről - kivéve ha az úri elnyomás és kizsákmányolás vagy az állami igénybevétel nyomán felhalmozódó feszültség már-már kirobbanással fenyegetett. A földesúr félig igavonó baromnak tekintette jobbágyát, aki - ha csak valami rendkívüli dolog ki nem zökkenti fásultságából - egykedvű beletörődéssel görnyed mindennapos robotja alatt, szinte érzéketlenül minden iránt, ami szorongató gondjai körén kívül esik. De hogyan is tudta volna a föld népe nap mint nap továbbvonszolni terhei nyomasztó kölöncét, ha nem vonja közöny jégpáncélját magára az ellenséges külvilággal szemben, melynek vele kapcsolatos szándékai mögül mindegyre csak az világlott ki, hogy belőle, a „misera plebs contribuens"-ből akarnak újra meg újra több és még több hasznot húzni? Pest megye falvai elsőben minden bizonnyal éppoly bizalmatlanul fogadták az 1768-ban tudtukra esett felsőbb rendelkezést, akár a felvilágosodott abszolutizmus törekvéseinek megnyilatkozása óta megsokasodott többi parancsolatot. Amint Tessedik Sámuel, az egykorú alföldi viszonyok kitűnő ismerője írta: a parasztok közül, ki a templom ajtaja előtt a királyi rendeleteket közhírré tenni hallják, sokan figyelmetlenek, nem törődnek vele: mit hirdetnek, s miért; mások nem értik a parancsolatot; ismét mások azt hiszik: a nagyuraknak nincs más dolguk, mint mindig csak újabb rendeleteket kiagyalni, hogy azokkal amúgy is eléggé meggyötört jobbágyaikat még inkább gyötörjék; s vannak végűi olyanok is, kik a rendeleteket rosszul értik, gyakran szántszándékkal rosszra magyarázzák. Az egyszerű ember rendszerint nem fogja fel, miért rendelik ezt vagy amazt, zavaros fogalmai, a rémképek, melyeket a legközhasznúbb rendeletekről is alkot magának, visszariasztják 'Az alábbi tanulmányban a címben jelzelt tárgykörnek csak egy része kaphatott helyet. Mit jelentett az úrbérrendezés a Pest megyei parasztság életében: mennyiben valósult meg, miben járult hozzá addigi helyzetének megváltozásához, s mennyiben egyengette a jövő fejlődés útját - e kérdéscsoport teljességre törekvő, tüzetes feldolgozása kötetnyi teret kíván. A problémakör itt szóhoz nem jutó részeire más alkalommal még visszatérünk.