18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása (Különös tekintettel az 1770-1815. esztendőkre)

(faba), borsót (pisum, pisetum), bagolyborsót („czéczer"),

ü lencsét, kendert és lent, úgy látszik, csak kertekben termesztette az uradalom. Egyébként a megmunkálás a háromnyomáséi rendszer szokott módján folyt. A tavasziak tarlója ugarnak (arvum

7

) maradt, amely mai fogalmaink szerint éppoly joggal viselhette volna a parlag nevet is, mert csak tavasszal, április-májusjúniusban szántották alá (subaratio) a rajta addig vígan virító gyomtengert.

8 Nyár folyamán még egy szántást kapott az ugar, majd a szeptemberi vetőszántásba elvetették a búzát, meg a rozsot. Ezek learatása után újra műveletlenül hevert a föld tavaszig, amikor egyszer felszántották a félugart és az árpát a búza, a zabot a rozs helyére vetették. (Persze mindez nem történt szabályosan; sem az egyes nyomások nagysága nem volt egyforma, sem ezen belül a gabonafélék aránya, mindegyiknek a vetésterülete teljesen rendszertelenül ingadozott.)

9 Összesen tehát tavasztól télig négy szántásból áll az egész földművelés: hármat kap az ugar, egyet a tavaszi calcatura,

10 azt is csak 3-4 ujjnyi mélységben,

11 a paraszt tökéletlen ekéjével.

12 így aztán nem csoda, ha a gyomok erdővé burjánzanak, hiszen a sarló, meg a legelő állat megkíméli őket, a tisztátalan vetőmaggal pedig újra a földbe kerülnek. Konkoly, vadóc, sárga somkóró, azután kutyatej és gyalogbodza

13 lepi be a mezőket, mert szabadon érvényesül a gabonafélék gyomnevelő hatása, nincsen kapálás, amely megtisztítaná és a kiszáradástól óvná a földet. A primitív tövisboronát

14 csak magtakarásra használják, a fogasolás jelentőségéről, mint általában a vízgazdálkodásról fogalma sincs a háromnyomású gazdálkodás emberének. Belenyugszik ab'Magvából kávét főztek (Pethe, I. 647. = Pethe Ferenc: Pallérozol! mezei gazdaság I. [Sopron, 1805.]); Gödöllőn csak a hetvenes években szerepel. 7

Az arvum (sen vervactum) kétségtelenül ugart jelent, szemben a Tacitus-kori szóhasználattal, amikor a megművelt földel jelölték így (Dopsch: Grundlagen I. 67. = Alfons Dopsch: Grundlagen der europäischen Kulturentwicklung I. [Wien, 1922.]; Alfons Dopsch: Naturalwirtschaft und Geldwirtschaft in der Weltgeschichte [Wien, 1930.]). "Pankl, 21-22.; M. Gl. Sz. 1898 : 339. = Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle; Theschedik, 12627. = Theschedik Sámuel: A paraszt ember Magyarországban (Pétsett, 1786.) A német hasonló viszonyokra 1. Georg Haussen: Agrarhistorische Abhandlungen I. (Leipzig, 1880) 161. - A subaratio mindig feltörést jelent (ugarét, tarlóét, legelejét, tehát ahol gyepet [„cespes"] kell alábuktatni). Pl. 1787-88-ban 1842 mérő őszit, 2180 mérő tavaszit vetettek el és 1606 mérősföld maradt ugarnak. (II. L., Gödöllő 29 : 723. = gr. Khuen-IIédesváry-család Grassalkovich levéltára) Vö. Eisner, II. 286. = J. G. Eisner. Ungarn, durchreiset, beurtheilet und beschrieben (Leipzig, 1840.) - A német viszonyokra Ileisig, 79. = Josef Heisig. Die historische Entwickelung der landwirtschaftlichen Verhältnisse auf den... Schaffgotschischen Güterkomplexen (Jena, 1884.) - Ilanssen = Georg Haussen: Agrarhistorische Abhandlungen I. (Leipzig, 1880.) szemit (I. 158-59.) az ilyen rendszertelenség nem fér össze a valódi háromnyomású rendszerrel (?). '"Nemcsak a gödöllői „Planum aeconomicum" írja ezt így elő, hanem hivatalosan is ezt tekintik zsinórmértéknek (Pauly, 304. = Carolus Pauly: Conditio rei urbanialis Regni Hungáriáé I. [Viennae, 1817.]; Pfahler, I. 213. = Carolus Phahler. Jus georgicum Regni Hungáriáé et Partium eidem adnexarum [Keszthely, 1820.]) "M. Gt. Sz. 1898 : 327, 335, 339.; Nagyvad csak tenyérnyi mélyen ajánlja (138). - Németországban is csak 8—11 cm a mélység (v. d. Goltz, I. 130, 256. = Theodor Freiherr von der Goltz: Geschichte der deutschen Landwirtschaft I. [Stuttgart, Berlin, 1902.]). l2

Megvan a csoroszlya, szántóvas stb., de a kormánylemez még fából van és primitív (Pankl, 18— 20.; Pethe, I. 229-40.; Nagyvad, 20-22.). "Pankl, 57. - Horváth, III. 266. = Horváth Mihály: Kisebb történelmi munkái. III. (Pest, 1868.) - M. Gt. Sz. 1898 : 327-28. - Eisner, II. 306-08. - Ptv. L., fasc, 26., Oculata = Pestvidéki Törvényszék levéltárából az úrbéri perek (továbbiakban: Ptv. L.). "Pethe, I. 312.