18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

GAZDASÁGTÖRTÉNET - A tokaji szőlőkultúra oroszországi meghonosítása

helyett azonban csak annyit kapott válaszul, hogy maga a császár tiltotta meg a szőlővesszők kivitelét az országból. Mikor az orosz követ a panaszos sorokat litnak indította, Bimbolazar huszárzászlós és társai három tokaji szőlőműves: az 50 éves Nagy Mihály, a 40 éves Kormos János és a 30 éves Szilágyi Mihály kíséretében, s nemes tokaji szőlőveszszőkkel megrakodva, a magyar határon át már Patyomkin tauriai kormányzósága felé közeledtek. A titkos udvari és államkancellária a magyar-erdélyi kancelláriának s ez tovább, a magyar udvari kamarának, a helytartótanácsnak és Zemplén megyének már post festa küldözgette szigorú utasításait, hogy az orosz megbízottak munkáját tovább senki se akadályozza, ellenkezőleg, ki-ki támogassa, útjukat a határállomásokon fel ne tartóztassák, a megtörtént incidensről pedig Zemplén megye körülményes vizsgálat alapján tegyen sürgős és kimerítő jelentést. Mire Bécsből e rendelkezések útnak indultak, február közepén túl járt az idő, s Bimbolazar már január 25-én, még mielőtt panaszos levele Galyicin követ kezéhez jutott volna, aláírhatta a kötelezvényt, hogy a felfogadott három tokaji vincellért az orosz cárnő négy év múlva vissza fogja bocsátani, 30-án pedig hazaindulhatott Tokajból. A vizsgálat később beérkezett adatai igazat adtak a magyar-erdélyi kancelláriának, midőn Kaunitz hercegnek válaszolva, eleve a kettős rendelkezésben gyanította a tokaji baleset forrását, mert alig tették közhírré a császár újabb elhatározását, a megye oly előzékeny buzgalommal járt kezükre az orosz kiküldötteknek, hogy három vincellért nyomban és végérvényesen felfogadhattak, s eg)' héten belül, dolgukat jól végezvén, hazafelé indulhattak. A magyar kancellária levéltára ma is őrzi Bimbolazar zászlós saját kezűleg aláírt kötelezvényét a vincellérek visszaküldéséről, ami arra vall, hogy a három magyar szőlőműves a kikötött időn túl is hasznos munkása maradt az orosz föld virágzó szőlőkultúrájának. 1946. Műveltség 1946. 182-184. p. és Borsodi Szemle 1958. 319-323. p.