18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

MÓDSZERTAN - Agrártörténelmünk módszerének kérdéséről

helyes egyensúly megteremtését szolgálta, hogy az Acsádynál szereplő dézsmajegyzékeken és az 1930-as évek uradalomtörténeteiben értékesített forrástípusokon (urbárium, leltár, szegődmény, utasítás, kimutatás, számadás, egyéb uradalmi feljegyzések) kívül kiadásra kerültek olyanok is, amelyeket azelőtt érthető módon egyáltalán nem vagy alig bolygattak. így a földesúr elnyomó hatalmát érzékeltető úriszéki jegyzőkönyvek, a parasztmozgalmak lefolyását tükröző iratok, jobbágyok hagyatéki leltárai és nem utolsósorban magának a népnek körében született, ennek szemléletét sugárzó jobbágylevelek.

80 Nemcsak a forráspublikáció: a feldolgozó munka terén még inkább szükségessé vált a súlypont helyrebillentése, a kutató tevékenység körének kiterjesztése, s a haladó szemlélet érvényesítése. A liberálisok a parasztkérdést az 1848-i törvényekkel elintézettnek tekintették, a pozitivisták főképp a középkor és a XVI-XVIII. század, a szellemtörténészek a többi között valamennyire a XVIII. század s a XIX,nek első fele iránt mutattak érdeklődést; az 1848-cal kezdődő kor, a tőkés fejlődés kibontakozásának ideje a polgári történetirodalomban csaknem teljesen parlagon hevert. Nem csupán a jobbágyfelszabadítás kérdése, melynek már Szabó Ervin beható tanulmányt szentelt, várt alapos feldolgozásra - s nyert máris többoldalú, ha nem is teljes megvilágítást. Egészen új utakat törő vizsgálat alá kellett venni az abszolutizmus által végrehajtott „földtehermentesítés", a tőkés gazdálkodásra való áttérés, a tőkés bérletek kérdését. Kevésbé haladt előre a kutatás a dualizmus korszakában, de a kezdő lépések itt is megtörténtek a kisüzem pusztulása, a parasztság felbomlása, a cselédek, a földmunkásság helyzete és megmozdulásai (arató-, cselédsztrájkok, „agrárszocialista" mozgalmak), a századvégi agrárválság stb. kérdéseinek tisztázására. Megindult az 1918-i parasztmegmozdulásokra, a Tanácsköztársaság agrárpolitikájára, az 1919-i földosztó mozgalmakra irányuló vizsgálódás is. A két világháború közti időből a dolgozó parasztság helyzete, a nagybirtok és a nagytőke agrár-merkantil ellentétei, az 1929-33. évi világgazdasági válság mezőgazdasági kihatásai, a második világháború állami beavatkozásai kerültek tárgyalásra. Mindez még mindig kevés a problémák kellő felfejtéséhez és megoldásához, de a törekvések ilyen rövid és hézagos érzékeltetése is mutatja: addig teljesen elhanyagolt területen máris számottevően bontakoznak a tőkés agrárfejlődés sajátosságainak felderítését célzó kutatások. Sőt ezen tvilmenően már az 1945-i földreform és földosztó mozgalmak egyes vonatkozásai is szőnyegre kerültek. 8

"A parasztság történetére vonatkozó kútfők főbb csoportjainak (úriszéki jegyzőkönyvek, jobbágylevelek stb.) rendszeres gyűjtését eredetileg Szabó István indította el. A létrejött kiadványok: Szabó I.: Bács megye 1522-i dézsmajegyzékei. Az MTA nyelvtudományi osztályának közleményei 1954. - N. Kiss István: XVI. századi dézsmajegyzékek. Bp. 1960. - Alakkai L.: I. Rákóczi György gazdasági iratai. Uo. 1954. - Urbáriumok, szerk. Mahay Ferenc. Uo. 1959. - Úriszék, szerk. Varga Endre. Uo. 1958. - Ember Gyó'zó': Iratok az 1848-i paraszt mozgalmak történetéhez. Uo. 1951. - Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmat Magyarországon 1849-1867. Uo. 1959. - Hofer Tamás: Jobbágyhagyatéki leltárak és becsük a keszthelyi Festetics-uradalomból. Agrártörténeti Szemle 1957. - Jobbágylevelek, összeállította H. Balázs Eva. Bp. 1951. - Nagymértékben elősegítette agrártörténeti kutatásunk szilárd alapokra helyeződését az is, hogy felszabadulás utáni történetírásunk nag)' gondot fordít a korábban meglehetősen elhanyagolt könyvészeti tájékozódás biztosítására. Az általános történeti bibliográfiákon (Kosáiy Domokos, I. Tóth Zoltán, a Századok kurrens összeállításai) kívül speciális agrártörténeti címjegyzékek is készültek: a Bibliographia oeconomica Hungáriáé folytatólagos kötetei, Geréb László kiadványai, az Agrártörténeti Szemle összeállításai.