Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)

KUTATÁSTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Olivér révén. 6 Ö datálta a leletanyagot, véleménye szerint a török hódítás hatására létre­jött magyar fazekasság termékei. Ő honosította meg erre a stílusra a hódoltság kori ma­gyar kerámia elnevezést. 1981-ben megjelent motívumelemző, az egész volt hódoltság területének leletanyagára kiterjedő, de csupán az 1950-es évekig előkerült anyagot vizs­gáló kötete máig a legteljesebb feldolgozása a 16-17. századi anyagnak. Elfogadhatatlan azonban az a megállapítása, ami szerint egy vándor fazekasokból álló csoport hozta vol­na létre ezt a meglehetősen egységes formanyelvet. Az első tanulmány, amelyik az egész ország területére vonatkoztatva, a technikai, a kereskedelmi, a területi munkamegosztás szemszögéből is vizsgálta és rendszerezte a fazekasságot és a készítményeket, Kresz Mária 1960-ban megjelent Fazekas, korsós, tá­las című munkája. Három évtizedes munkássága alatt többször foglalkozott a borsodi, ezen belül a miskolci és a mezőcsáti kerámiával. 7 Ezekben a műveiben nem fogadta el fenntartás nélkül Domanovszky György feltételezését Miskolc helyét illetően a regionális stílusegységen belül, igaz, cáfolni sem tudta. Véleménye szerint ennek a munkának fel­tétlenül a diósgyőri vár ásatása során előkerült 16-17. századi töredékek alapos vizsgá­latával kell kezdődnie. Az 1960-as években a régió nagyobb várainál - Diósgyőrben is - újabb ásatások indultak meg. A színes, növényi díszű edényeket azonban a régészet az 1970-es évek vé­géig nem vonta be a kutatási terébe. Jellemző, hogy a diósgyőri vár ásatásának vezető régésze, Czeglédy Ilona, a munkák és a helyreállítás után az eredményeket bemutató könyvében egyetlen ilyen edényt mutatott be, 8 s még Bárdos Edit sem fordított rájuk kü­lön figyelmet a diósgyőri csempékről írt tanulmányában, noha külön fejezetet szentelt benne a miskolci fazekasság történetének. 9 Leghamarabb Fehér Géza mutatta be az egri középkori raktári anyagot, Lázár Sarolta 1986-ban pedig már az ásatási anyaggal bővült egri, Kovács Györgyi pedig 1984-ben a szolnoki török kori kerámiaegyüttest publikálta. 10 Détshy Mihály levéltári anyagra támaszkodva gyűjtötte össze az egri vár építkezésein a 16. században dolgozó mesterekről szóló adatokat, megemlítve köztük a miskolci faze­kasokat is. 11 A miskolci fazekasság kutatásában mindeddig legnagyobb szerepe Bodó Sándor­nak volt, aki ötvözte a néprajzi, népművészeti szemléletet a kézműves ipar-történeti vizs­gálódások korszerű kérdésfelvetéseivel. A fazekaslegények vándorlásával és a miskolci mesterek származási helyével foglalkozó tanulmányai a céhiratok vizsgálatának új di­menzióit mutatták meg. 12 A Bodó Sándor és Román János által megkezdett kutatási irányt Veres László folytatta a vidéki, nem céhes szervezetben működő kézműipar vizs­gálatával. 13 Az utóbbi másfél évtizedben új lendületet vett a népi kerámiakutatás a régiónk­ban. Elsősorban Füvessy Anikónak a tiszafüredi és mezőcsáti kerámiaművészetre, vala­mint P. Szalay Emőkének a debreceni fazekasságra vonatkozó publikációit kell kiemelni. Mindketten kandidátusi disszertációban összegezték az eredményeiket. P. Szalay Emőke motívumelemzése, az ornamensek összehasonlítása az alföldi és közép-tiszai fazekas­6 Soproni 0., 1959., 1981. 1 KreszM., i960., 1972., 1991/a. 8 Czeglédy I., 1988. 9 Bárdos E., 1976.51-62. 40 Fehér Gy, 1972. 191-214., Lázár S., 1986. 35-65., Kovács Gy, 1984. 11 Détshy M„ 1964. MBodóS., 1968. 171-211, 1975.89-92., 1975. 537-551. 13 Veres L, 1991. 61-64. H

Next

/
Thumbnails
Contents