Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)

DÍSZÍTÉSI HAGYOMÁNYOK, STÍLUSPERIÓDUSOK A CÉHES KORSZAKBAN

51. kép. Varró János céhremeke 1799-ből, Miskolc (HOM 53.738.1. Itsz.) 52. kép. A parasznyai református egyházközség úrasztali korsója 1809-ből (TREM G. 1965.14. Itsz.) elemeket és technikát alkalmazó díszítést a megrendelők, többnyire református falvakban élő jómódúak tartották életben legtovább.

365 2. A 18. század végéről több egyszínű, zöld esetleg barna mázas, domború díszítésű céhremek maradt ránk. Legszebb közülük, s egyben a legkorábbi is Varró János 1799-ben készült sötétzöld színű butykoskorsója

366 (51. kép). Ezen a korsón minden olyan elem megtalálható, amely a miskolci zöld mázas céhremekeken, úrasztali boroskancsókon előfordul. Legfontosabb a vízszintes tagolás. Öt ujjbenyomásos abronccsal hat vízszintes sávra osztotta Varró János a korsó felületét. Köztük vízszintes és függőleges sávozások, hullámzó, leveles, domborműves indák fútnak. Ugyanezen elemek köszönnek ránk Dománszky János 1842-ben készült - bár mázatlan - butykoskorsójának töredékén is,

367 valamint a parasznyai egyházközség (református) dúsan díszített, hat széles sávra osztott, zöldmázas úrasztali boroskorsójáról (Parasznya kis település Miskolc közelében) (52. kép). Ez utóbbinak a rendkívül aprólékos, csillagokkal mintázott, farkas fogakkal, fonott füldísszel ellátott korsó feliratából tudjuk, hogy 1809-ben készült.

368 A felirat ugyan nem árulja el, de az analógiákból egyértelműnek tűnik a miskolci készítőhely. Füvessy Anikó Tiszafüredről hasonló szerkezetű butykoskorsók egész sorát vonultatta fel a kandidátusi disszertációjában.

369 365 Füvessy A., 1993. 83.120. 366 HOM., 53.738.1. Itsz. 367 Bodó S., 1976. 179-180. 368 TREM G., 1965. 14. Itsz., vö. Takács B., 1987-88. 151-159. 369 Füvessy A., 1990. 2. 3. 6. 36. 37. 111. 113. 115. kép