Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)

DÍSZÍTÉSI HAGYOMÁNYOK, STÍLUSPERIÓDUSOK A CÉHES KORSZAKBAN

történt felszabadulásakor formázta a lakatoscéh számára Szerentsi Mihály Díszítésének szerkezete megegyezik az Árvay Józsefével. Alul vörösfehér függőleges csíkok, a füllel szemközt domború virágos ág szívet alkot. Benne egy üllőn két madárfejü, oroszlántestü állat kalapál, alul lakatosszerszámok domború ábrázolása látható. Oldalain egy tőből kiinduló virágtő díszítés. Szerentsi Mihály 1808-ban vándorlásai során járt Miskolcon és a sárospataki mesterek közül talán a leghíresebb volt. Ez többek között megmaradt festékes receptes könyvének is köszönhető, amiben meglepő kémiai szakismeret nyilvánul meg

358 (47. kép). 47. kép. Szerentsi Mihály céhkancsója. 48. kép. Lévay József kancsója. Sárospatak, Sárospatak, 1838. (TREM G. 1904.2. Itsz.) 1839. (TREM G. 1904.3. Itsz,) A másik kantát 1839-ben készítette a fazekas ifjúság részére Lévay József.

359 Gazdag domború és karcolt díszítésű, az előbbivel ellentétben nem vállban széles, hanem kerek hasa van. Alul ismét függőleges, domború pálmaágak állnak egymás mellett, a vállát egymásba fonódó domború körökből álló koszorú övezi. Középen oroszlánok tartanak egy korongot, rajta virágcsokros edény. A dísz mellett 3-3 emberalak áll, oldalt virágmotívumok, emberi arcok (48. kép). Román János két, fehér alapszínen karcolt száras, virágos, sárga-zöld-barna színekben pompázó kulacsot is közölt.

360 Két hasonló példányt őriz a Herman Ottó Múzeum is (49. kép). A Tiszáninneni Református Egyházkerület Múzeumában, Sárospatakon található a legrégebbi ónodi edény: a berzéki egyházközség úrasztali boroskancsója.

361 Alul kes357 Román J., 1955. 5. kép, TREM G., 1904.2. Itsz. 358 Wartha V., 1892. 359 Román J., 1955. 6. kép, TREM G„ 1904.3. Itsz. 360 Román J, 1955. 16. és 19. kép 361 TREMG., 1966. 4. Itsz.