Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)
A MISKOLCI FAZEKASIPAR CÉHES KORSZAKA 1768-1872
A MISKOLCI FAZEKASIPAR CÉHES KORSZAKA 1768-1872 Bár korábbról nincs adatunk Miskolcon fazekascéh létezéséről, minden jel szerint lehetett szervezete a helyi mestereknek. A céhszabályzatot kiegészítő, azzal egy időben készült rendelkezések bevezetője mint „a Miskóltzi Fazekas és mostanság uj Privilégiumot nyert betsületes társaság"-ot említi. Az 5. pont pedig így kezdődik: „Noha eddig szokásban volt, hogy ha valamelly vándorló legény valamelly mesternek műhelyében be állott, tartozott ott fél esztendeig szolgálni, de mivel ekképen a Vándorlók az ide jőveteltül idegenykedtek, azon okon, mert esméretlen gazdához szegődvén, ha szinte természetekkel nem egyezett is a fél esztendőt kedvetlenül kellett eltölteni". 199 Mária Terézia uralkodása idején a céhek egységesítése céljából 1761-ben határozat született, mely szerint minden magyarországi céhnek Bécsbe kérették az alapítólevelét jóváhagyás végett. A kiváltságlevelet, s benne a céhre vonatkozó szabályokat ezután nem a céh alkotta, hanem az uralkodó, ill. annak központi hivatala küldte meg. 200 Az általunk ismert privilégium talán a királyi jóváhagyásra felterjesztett, megújított fazekascéh szabályzata lehet. Több éves utánajárást igényelt, míg 1767. október 26-án Bécsben kiállították a miskolci és a mindszenti fazekasok kérésére ezt a kiváltságlevelet, melyet azután felterjesztettek Borsod vármegye közgyűlése elé, ahol azt az 1768. április 19-i közgyűlésen kihirdették. A céh eseményeit rögzítő nagykönyv, a Protocollum 1774-től kezdődik, s az első oldalakra kusza összevisszaságban utólag jegyezték bele az akkori jelen eseményei közé a céhalapítás óta eltelt néhány év legfontosabb történéseit. Ennek következtében éppen a céh megszervezésének és megindításának első hónapjairól van a legkevesebb információnk. A Bécsben jóváhagyott céhlevelet 201 1768. augusztus l-jén a céh a kiküldött felügyelő, a comissárius jelenlétében megtartott gyűlésen artikulusonként módosította ill. részletezte. 202 A kormányszervek által adományozott céhlevél általános rendelkezései sokkal inkább tükrözik a bécsi udvar kívánságait, mint a már kialakult gyakorlatot. A pótrendelkezések részletessége, teljes megfogalmazása saját hagyományokkal rendelkező szervezetre utal, s nem egy önmagát először artikuláló testületre. A kiváltságlevélben pl. csak a céhmester és az atyamester megválasztásáról, annak mikéntjéről történik említés, a céh tisztségviselőinek felsorolása, a feladatuk rögzítése elmaradt, noha a Protocollum tanúsága szerint már 1769-ben is több tisztségviselőt (kis céhmester, nótárius, céhszolga) választottak. 203 Jól érezhető a kiváltságlevelén a Habsburg-udvar azon szándéka, hogy a céheket az ellenreformáció szolgálatába állítsa. A legelső artikulus a céhzászló elkészítéséről, az úrnapi ill. a céh patrónusa napján tartott körmeneten való kötelező részvételről rendelke199 HOM HTD., 79.4.1.3. 200 Szűcs J., 1954. 82., Eperjessy E., 1967.62. 201 HOM HTD., 79.4.1.4. 202 HOM HTD., 79.4.1.3. 203 HOM HTD., 79.4.1.1.25.
