Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)

A MISKOLCI FAZEKASSÁG SZEREPE A KISEBB BORSODI CENTRUMOK LÉTREJÖTTÉBEN

Mezőkövesd A matyó város egynemű római katolikus település, piacai, vásárai mindig élénkek voltak, gazdasági kapcsolatai inkább a közeli Egerhez kötötték. Matyó lakosságának cifraság utáni vágya a népművészet terén csak a hímzés és viselet tekintetében alkotott önállót, viszont parancsoló módon determinálta a körülötte lévő falvak díszítőművészetét. A tiszafüredi fazekasok díszítmény- és színhasználatát is alakító matyó ízlés befolyásoló hatása pl. minden kétségen felül áll. 72. kép. Kulacs Mezőkövesdről (HOM53.162.1. Itsz.) A statisztikákban kimutathatatlan mezőkövesdi fazekasság egy típus díszítésében alkotott egyedit: az 1870-80-as években készített, zöld máz alatt fehér engobra festett, fekete, virágtövet ábrázoló butéliákat. Készítőjét, esetleg készítőit nem ismerjük. Az