Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉHÉSZKEDÉS

detűnek tartja. A szláv nyelvekben azonban 'alvear' jelentésű kolna vagy kolnica nincs. A szerbhorvát kônica és a szlovén kolnica szavaknak 'Wagenschoppen, kocsiszín' jelentése van. Ugyanezt jelenti a román colnita 'szín' is, amely azonban szintén szláv eredetű.

53 A szó és tárgy történetének azonban közelebbi útjait nem ismerjük. JELMA&YABA'ZAT-. MAKOVICA • • X VI - X V II. SZA'2ADI ADATOK . À XIX - X X. « » 6. kép. A kelencék elterjedésterülete A szatmári területeken kelencéket ma már nem építenek. Nem teljesen elfogadható magyarázatuk szerint az építéshez szükséges nagy mennyiségű faanyag miatt nem tudnak újabb kelencéket építeni. Véleményem szerint a kelencék elhagyásának oka egyrészt a méhlakások és a méhészkedés munkamódjának fejlődése. Másrészt a köpük és kasok használatáról fokozatosan áttérnek a kaptáros méhészetre, a kaptárok pedig nem kívánnak olyan védett helyet, mint amilyent a zárt méhesek biztosítanak. Hozzájárul ehhez még az is, hogy a méheket újabban - az esetek legnagyobb részében - otthon, háznál tartják s ott még a tolvajoktól sem kell úgy félni, mintha távol a falutól a mezőn, gyümölcsösben vagy erdők tisztásain állna a méhes. A méhesekre a kasok esetében mégis szükség van, mivel azokat a szabadban - kaptárok módjára - nem lehet elhelyezni. 52 KNIEZSA I., A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Bp., 1955. I. 1. 261.; A kelence elnevezés Erdélyben és a Keleti Kárpátok vidékén ismeretes. Szatmár megyében - az általam bejárt falvakban méhesnek mondják. CSŰRY B., szótára (Szamosháti szótár. Bp., 1935. 117-1 18.) méhkert néven tartja nyilván. Valószínűnek látszik, hogy a néprajzi szakirodalomba TAKÁTS S. munkáiból vagy a fentebb idézett nyelvészeti irodalomból került át. A kelence elnevezés mellett a XVII. században előfordul a kölöncze is (TAKÁTS S., i. m. III. 415—416). 53 SZ1NNYEI J., A magyar nyelvbe átvett oláh szavak. Magyar Nyelvőr XXIII. 1892. 201.