Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS PÁSZTORKODÁS

FÖLDES László 1971-ben írt egy kitűnő cikket A telek 'földterület' jelentéstörténete címmel. Vizsgálódásainkhoz a következő megállapításai kapcsolhatók: Az 1211től előforduló telek szónak már 1228-tól van 'trágyázott terület, terra-fímata'-jelentése. A nyáj álláshelyétől, tehát a 'terra fimata'-ból fejlődött a 'terra culta, művelt föld'. Következésképpen a középkor századaiban a legelőn megtrágyázott területeket törték fel elsőnek. BELÉNYESY Márta idevonatkozóan jó történeti adatokat említ a 14-15. századtól.

35 A teleknek 'trágya' jelentése is volt elsősorban a Dél-Alföldön és Szeged vidékén. A telkesítés szónak előfordul 'gyepet szántóvá alakít, földet szántóvá alakít' jelentése is.

36 A TESZ 1976-ban megerősítette FÖLDES László teóriáját. Az 1 130—40-től előforduló szó (theluch) jelentése: 1. 'földterület, faluhely, Boden, Ort'; 2. 'jószág, birtok Baugrund' (1206); 3. 'megművelt föld'; 4. 'trágyás legelőrész, trágyázott föld' (1271); 5. 'műveletlen földterület'; 6. 'trágya, Dünger, Mist' (1870). Származékszónak tartja a telik, tele, teljes szavak tel alapszavából. Eredeti jelentése a 'tele levő, telített föld', tehát a 'trágyás legelőrész, trágyázott föld terület' lehetett.

37 Fektetés. PETHE Ferenc 1805-ben a következőket írta: ,,A' juhnyájat, mikor tsak az idő engedi, az esztendőnek engedelmesebb felén, a' végre készített akolban, a' fektetőben hálatjuk és deleltetjük, melyet fektetésnek nevezzük." A fektetőt lehet vessző vagy léc falazatból készíteni.

38 NAGYVATHY János 1821-ben megjelent munkájában a következőket olvashatjuk: ,,A' kosarazás is tsak a' magas szántóföldeken engedtetik meg tavasszal, és a' késő őszi fektetés maradjon el".'

9 1845-ben a Magyar Gazda is említi, hogy a Nyírségben juhfektetésseX is trágyázták dohányföldjeiket.

40 Erdélyben a juhok járatását általánosan kosarazásnak, a szarvasmarhákkal való trágyázást fektetésnek nevezik.

41 A récens adatok között egy hajdúnánási adat kívánkozik ide: Móré László idős pásztor 20 éve azt mondotta, hogy a pásztorokat közvetlenül az első világháború előtt „kötelezték arra, hogy fektessenek. Ez azt jelentette, hogy az állatok máshol hálatásával trágyázzák a földet. Egy helyen 2-3 éjszakát töltöttek, majd arrébb mentek. Egy nyáron 200 hold földet tudtak megfektetni. A fektetéshez nem használtak semmiféle építményt. A fektetést a pásztor mindig elboronálta, hogy jobban használjon. Ezért a munkáért pedig legelőt kapott". Jelen kifejezésünk itt említett jelentését a nyelvtörténet is megerősíti: A fektet szónak már a 15. századtól van 'táborozik, tartózkodik' jelentése, s ez már közel áll a 'trágyázás céljából ott táborozó' jelentéséhez.

42 Hálatás. FÉL Edit és HOFER Tamás így írták le Átányból a hálatást: „Az ugarak és tarlók nyájakkal való trágyázásának többféle módja volt ismert. A birkát hetente kétszer arrébb-arrébb állított léckába rekesztették éjszakára, delelőre, így szabályozták, hogy szórja el a trágyát. De a disznónyájat, gulyát is halasztották az ugarban".

43 Az előbbiekben idéztem ECSEDI István leírását, mely szerint „megtelkesíti a földet, ahol 35 BELÉNYESY M„ 1956. 40. 36 FÖLDES L., 1971.418-424. 37 TESZ III. 1976.880. 38 PETHE F., 1805. 166-167. 39 NAGYVATHY J., 1821. 56. 4(1 Magyar Gazda, 1845.426. 41 DORNER B„ 1912. 5. 42 TESZ I. 868-869. 43 FÉL E.-HOFER T., 1961. 139.