Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉHÉSZKEDÉS

vagy fejér kendőt lobogtatsz elötök; de utánnok, vagy a' csoportnak közepén semmi lármát ne tégy, mert még jobban mégyen."

68 GEDDE János 1759-ben magyar fordításban megjelenő méhészkönyve hiábavalónak tartja a rajzáskor a csengetést és kolompolást.

09 Ugyancsak a XVIII. század folyamán szokásban volt József napján, a méhek kieresztésekor naplemente után körbejárni a méhest, mert akkor abban az évben rajzáskor a körön kívülre nem megy a méh.

70 Az elmúlt években Rábagyarmaton a tavaszi szántáskor először kifordított földet dobnak a rajzó méhek után,

71 vagy kaszát, kapát, sarlót pengetnek.

72 17. kép. Méhészszerszámok. 1. Füstölő. 2. Töltőgarat. 3. Méhészpipa. 4. Lépvágókés A kirepülő rajt Panyolán méhfogórúdra, Garbolcon és Méhtelken hosszú nyelű villára akasztott kassal fogják be. A kast az ágon levő gally alá tartják, majd egy kb. három méter hosszú horgassal (Erdőhát) vagy horgassal (Panyola), gangos horgassal (Garbolc) vagy meghajlított végű villával (Méhtelek) a kasba rázzák a méheket. Horgasnak, csak az olyan fa jó, amelyik a szálán hajlik. Szoktak olyant is készíteni, amelyiknek a végén külön darabból áll a kampós része s azt dróttal erősítik egy egyenes rúdra (16. kép). A méhfogórúd egyszerű, egyenes ágdarab, melyet a vékonyabbik részén kétágúnak hagynak meg (16. kép). A befogásnál az a legfontosabb, hogy az anyát belerázzák a kasba. Ha az anya benne van, akkor a többi méh is utánamegy. 68 PÁLFI L, i. m. 62-63. 69 GEDDE J„ i. in. 66. 70 HOFER T, i. m. 164. 71 MOÓR E, A földmívcléssel kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethn, XLII1. 1932. 158-159. 72 MOÓR E, Az állaltartással kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethn. XLIV. 1933. 64.