Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉHÉSZKEDÉS

A Erdőhát egyes helyein szokásban van az újabb méhesek elülső részének bedeszkázása (8. kép). Kispaládon a deszkákat úgy szegezik fel, hogy minden sor kas röplyuka szabadon maradjon. A bedeszkázás kettős célt szolgál: egyrészt árnyékot tart, másrészt jobban megvédi a kasokat a kirablástól. Az elöl bedeszkázott, illetve a vízszintesen karókkal elzárt méhesek a Hernádtól keletre eső abaúji területeken is ismeretesek.

54 Méhlakások A méhlakások anyaga és formája természeti adottságok, földrajzi körülmények, műveltségi áramlatok és hagyományok függvénye.

55 Már BÁTKY Zs. észrevette, hogy egyes vidékekre különböző anyagokból készült méhlakások jellemzőek: pl. az északi magyar népterülctre az ember formájúra faragott bödönök, Erdélyre a vesszőből font kasok. A vesszőkasok déli irányból jutottak Erdélybe és balkáni műveltségi hatásra utalnak. A fából faragott méhlakások Morvaország felől juthattak Magyarországra/

6 A fában gazdag erdőháti területeken és a Szamosháton ma is, de különösen a közelmúltban használatban voltak a fatörzsből készített méhházak (9-11. kép). A fatörzsből készített méhlakások neve Nagyhódoson faköpü vagy bödöny, Kishódoson faköpü, Garbolcon puttonybödöny, bödöny, fabödöny, Panyolán bodon, bödön, faodu vagy faköpü, Méhtelken faodu, Botpaládon faköpü. A különböző elnevezések mind alak, mind beosztás tekintetében ugyanazon tárgyra vonatkoznak. Az egyszerűség miatt a továbbiakbanjobbára a köpü illetve a bodon elnevezést használom. A fából készített köpííket az egyik legrégebbi méhlakásnak kell tekintenünk. A bodonok használatára már az elmúlt századokból is vannak adataink. Munkácson 1634ben a kelencében hetvenkét köpümék, a borsi uradalom méhesében 1638-ban huszonhárom üres köpüX jegyeztek fel összeírások alkalmával. Csejten tizenöt tőkeméh és harmincöt üres töke volt a méhesben. A XVII. századi összeírások Sárospatakon faköpükeX és gyékényköpűket említenek. Regécen 1686-ban maglóméh negyvenhárom köpűvel volt/

7 Szokásban volt a köpííkve szentek képét faragni vagy festeni valószínűleg azzal a célzattal, hogy így a tolvajok nem bántják,

58 illetve a gonosz szellemeket távoltartja a méhestől. A fatörzsből készült bodonok használatban vannak Moldvában is. A nyírségi Paszabon a fűzfából készült méhlakásokat fakasnak nevezik.

60 A köpűs méhészetre Szinérváraljáról és Tornáról,

61 a szilágysági Bükkből,

62 az ormánysági Poprádról

63 és palóc népterületről

64 vannak adataink. Fentebb, a méhvadászat emlékeinek tárgyalásánál utaltam arra, hogy szokásban van az odvas fák hazahozatala és a benne levő méhek továbbtenyésztése. Az ilyen erdőből hozott odvas fák mintájára maguk a méhészek is készítettek rönkből méhlakásokat, mivel tapasztalatuk azt mutatta, hogy a méhek természetes lakása a faodú. Kishódoson köpüket leginkább a múlt század végéig készítettek. Ekkor még a méhesek leggyakoribb méhlakása afabödön volt. Saját megfigyelésem. 55 GUNDA B., i. m . 9. 56 BÁTKY Zs., Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi gyűjteményében. Bp., 1929. 45. "TAKÁTS S„ i. m. III. 416-417. 51 AMBRÓZY B., i. m. 145-147. 59 LÜKŐ G, Régimódi méhészkedés Moldvában. NÉ, XXVI. 1934. 47-48. f,n KISS L., Néprajzi tárgyak a Jósa Múzeumban. NÉ., XXIX. 1937. 166. 61 AMBRÓZY B., i. m. 197.; L. még SŐTÉR K. i. m. 167., 199. 62 NAGY B, Méhészkedés a szilágysági Bükkben. Szakdolgozat a debreceni Egyetem Földrajzi Intézetéből. Ltsz. 8923. 29-30. 63 ifj. KODOLÁNYI János szíves közlése. M BÁTKY Zs, Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Bp., 1906. 54-55.; CSABA J, i. m. 124.