Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

HERMAN OTTÓ

a színházakat. Beszédében szót emelt az ország nagyvárosaiban működő színházak érdekében is.

39 Számos más kérdést is felvetett a képviselőházban hosszú tevékenysége során: 1884-ben érvelt az írói és művészi szerzői jogokról; 1882-ben a felállítandó Petőfiszoborról; igen sokszor, pl. 1894-ben a honfoglalás ezeréves évfordulójának megünnepléséről. Ez utóbbi rendezvényeinek tevékeny részese is volt, ő rendezte pl. a Városligetben, az Anonymus-szobor mögött álló fa vadászkastélyban a történeti vadászati eszközöket és a pásztoréletet bemutató kiállítást. Ugyancsak ő gyűjtötte össze és rendezte meg az ezredéves kiállítás nagy halászati kiállítását egy külön pavilonban, amely a tó fölött, cölöpökön állt. A halászat nagyobb eszközeit pedig mellette, a vízben mutatták be. Az hiszem érdemes megemlíteni, hogy a millenniumi kiállításokat nemcsak a nagyközönség csodálta meg, meglátogatta a kor tudományos és közéletének számos külföldi reprezentánsa.. Megállapíthatjuk tehát, hogy HERMAN Ottó korának nemcsak több tudományágat az európai színvonalon művelő tudósa volt, hanem sokoldalú közéleti személyiség is. Tevékenysége meghatározó volt a tudomány, az oktatás és a művészi élet terén. Alkotó tagja volt a Háznak, folyamatosan figyelemmel kísérte a történéseket, s azokra azonnal tudott reagálni. Következetes és nagyon jól tájékozott volt, beszédeit általában a tények ismeretére alapozta. Befejezésül álljon itt a kortárs nagy írójának, az akkor még parlamenti tudósító MIKSZÁTH Kálmánnak néhány sora 1882-ből, tehát képviselősége első éveiből: „Hermán Ottó nem tagja a tudományos akadémiának. Ez azonban nem az ő, hanem az akadémia baja. Külföldön még jobban ismerik az ő tudományosságát, mint idehaza; mert minden nagyobb munkáját sietnek lefordítani Európa művelt nyelveire... A nagyközönség kisebb része azonban csak azt tudja talán felőle, hogy a tudományok népszerűsítése körül vannak némelyes érdemei, a nagyobb rész inkább csak mint újságírót és politikust ismeri... Számos beszédet mondott, mióta tagja a képviselőháznak. De azok közül a legjelentékenyebb kétségkívül mai beszéde volt. Szónokilag is szép résznek mondható, hol a közoktatást gúlához hasonlítja, melynek alapja az elemi oktatás, orma az egyetem; de amely gúlában a mi közoktatásunk mai rendszerében sok középréteg egészen hiányzik, másnak csak fragmentuma van meg, míg az orom, a többivel minden összefüggés nélkül a levegőben lebeg."

40 (Valóság, XXXÎX-.2. 1996. 90-99. Bp.) 39 1894. november 22. KN. 1892-1897. XX. 368-369. 40 MIKSZÁTH K., Apróságok a házból. Pesti Hírlap. 1882. február 12. (43. sz.) MIKSZÁTH K., öszszes müvei, 63. kötet. 204-205.