Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
HERMAN OTTÓ
egyetem és a múzeum c. cikke. Néhány évvel később - már Pesten lakván - a Vasárnapi Újságom az Iparmúzeum felállítását szorgalmazta. 20 HERMAN Ottó parlamenti tevékenysége során is folyamatosan figyelemmel kísérte a tudományos kutatás lehetőségeit és akadályait. A felsőoktatási intézmények tanárain is mindig számon kérte a szaktudományuk eredményes művelését és rendszeresen szóvá tette az intézmények - mai szóval élve - infrastrukturális fejlesztését. A továbbiakban néhány példát kívánok említeni a tudományos intézmények érdekében kifejtett képviselőházi tevékenységéből. Országunk első számú és szinte egyetlen tudományos testülete, a dualizmus korában is, a Magyar Tudományos Akadémia volt. A különböző, főképpen már szakmákhoz kapcsolódó testületek jobbára ezekben az évtizedekben alakultak meg, vagy bontogatták szárnyaikat. Tudósunk különös kapcsolatba került a Tudományos Akadémiával, a felkínált tagságot elutasította, nem kívánt a testület tagja lenni. A Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről és szerepéről sokszor szólt a tudományos intézmények, főként az egyetemek kapcsán. Én itt csak az 1889. május 27-én elmondott beszédének néhány részletét közlöm, amelyben az akadémia tagjairól fejtette ki véleményét: „...a franczia akadémiába csak olyan tudósok jutnak be, a kik maguknak már nagy érdemeket szereztek az irodalom és a tudományosság terén, holott a magyar tudományos akadémia tagjainak nagy részét - hogy magyarosan fejezzem ki magamat, — hozómra választják, azon reményben, hogy az akadémiába beválasztott tagok óriási nagy működést fognak kifejteni, mert megadatik nekik az alkalom." Nem fogadta el azt az állítást sem, hogy az akadémia segíti más tudományos társaságok fejlődését: „...miért alakult a természettudományi, földtani, történelmi és más társulatok egész sora? Azért, mert az akadémia nem nyújtott alkalmat arra, hogy szabadon, a tudomány követelményei szerint gyorsan működhessenek az illető tudomány szakterén." Hátrább hozzáteszi még a következőket is: „...bizonyos tekintetben Entreprise des pompes funebres-féle intézmény, mely a maga tagjairól igen ékes és terjedelmes necrológokat tart." HERMAN Ottó szerint az akadémia célja „nemzeti missiót" teljesíteni a tudományosság terén, valamint tudományos könyvek és sorozatok kiadása volna. 21 Még képviselőségének első évében több kísérleti állomás létesítését javasolta. 1880 áprilisában vetette fel egy ,földmívelési, borászati és szőllészeti kísérleti állomás" felállítását. Az európai intézményrendszerre hivatkozott, pl. a karlsruhei osztrák és világhírű „comecius Dumas" vezette francia szőlészeti kísérleti állomásra. 22 Javaslatára később is többször visszatért, folyamatosan hangoztatta annak céljait: a korszerű eljárások és gépek terjesztését, illetőleg a magyar termékek exportját, elsősorban a tájjellegű nemes borok folyamatos vizsgálatát és minőségének folyamatos megőrzését. Az Európa és hazánk kiterjedt szőlőterületét a 19. század utolsó harmadában egy irtózatos kór, a filoxéra pusztította. Ennek hatására a történelmi borvidékek mindegyike szinte teljesen elpusztult. A filoxéra elleni védekezés egyik élharcosa volt HERMAN Ottó mind a parlamentben, mind pedig a közéletben. 23 A filoxéra elleni védekezés megszervezésére ún. filoxéraállomások hálózatát hozták létre. A szendrői (Borsod m.) és a Szentendre melletti Tótújfaluban létesített állomások telepítését folyamatosan kifogásolta, az elsőt azért, mert azt inkább a tokaji borvidékre kellett volna telepíteni, a másikat 20 Vasárnapi Újság. 1877. 699. 21 1889. május 27. KN. 1887-1892. XII. 268-270. 22 1880. április 10. KN. 1877-1881. 383-384. 21 SZABADFALVI J., Herman Ottó parlamenti tevékenysége a filoxéra elleni védekezésben. Herman Ottó Múzeum Évkönyve. Miskolc, soron következő kötetében.
