Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

HERMAN OTTÓ

Javaslatot tett az önálló országos képtár megépítésére és a gyűjtemények összevonására is: „a mi a képzőművészek tekintetében fontos, azt kifejeztem már a közoktatási bizottságban is, hogy tudniillik építtessék, a mint lehet, egy országos képtár, ha tetszik egy képzőművészeti palota, mert az tény, hogy képtáraink rosszul vannak elhelyezve, az egyes képek is oly helyen vannak, hogy azokat sem élvezni, sem megtekinteni nem lehet, tanulmányozni pedig legkevésbé sem. Ha a palota meglesz, ha az országos képtár egyesítve lesz a múzeum képtárával: akkor a természetrajzi és egyéb ágak kellő helyet fognak nyerni a múzeumban s akkor ez az épület még számos éven keresztül, mint a magyar tudományosság központja, igen jó szolgálatokat fog tenni. Igen szívesen hallom azt, sőt óhajtom, hogy jussunk is el egyszer odáig, hogy minden fontos tárgynak külön palotát építhessünk, de csak akkor, ha ezen tárgyak már annyira felgyűltek, hogy látjuk a gyűjtemények tagolását, a mikor azután az épületeket is rationalisan az anyaghoz képest leszünk képesek felépíteni." Beszédének végén javaslatot tett a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi tárának egy külön épületben való elhelyezésére is. Erről itt többet nem mondok; idevonatkozó írásom az Ethnographia hasábjain jelenik majd meg. Az önálló Néprajzi Múzeum létesítésének ugyanezen év végén, 1890. november 29-én újabb beszédet szentelt. Beszéde végén ismét felvetette a segédőrök jövedelmének alacsonyságát, pedig ekkor már évi 900 forint összeget említett.

7 Itt kell megemlítenem egy 1895-ben elmondott beszédének egyetlen megjegyzését a tudományos munkatársak béréről.

8 „Magyarországon ez idő szerint senki sem élhet meg tudományos foglalkozásából, de palotákat építhet akárki, ha üzletszerűen folytatja a nép rendszeres butítását, erkölcsének aláásását." Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy HERMAN Ottó országgyűlési képviselőként is igyekezett szolgálni a Magyar Nemzeti Múzeum, és az akkor már önállósuló muzeális gyűjtemények, közöttük a képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi intézmények önállósulását. Mint az 1885. évi és még inkább az 1896. évi millenniumi kiállítás egyik tevőleges résztvevője ugyancsak szolgálta a magyar muzeális gyűjtemények gyarapításának ügyét. (Előadás, 1995.) 7 KN. 1887-1892. XX. 215-218. 8 KN. 1892-1897. XXII. 256.