Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
HERMAN OTTÓ
tó fizetése 1830-ban sistemisaltatott, az igazgatói őré, az aligazgatóé pedig az újabb alkotmányos érában. A tisztviselők az ország tisztviselőinek statusába beosztva nincsenek: nyugdíj tekintetében nem tudják hova tartoznak." Nincsen szabályzat a „kezelési és ügyviteli dolgozók" esetében. A legnagyobb gondot abban látta, hogy „gr. Széchenyi Ferencz fundationális levele ... csupán a könyvtárra vonatkozik". A másik alapító levél „1818-ból való, melyet boldogult József nádor készíttetett, s amely szintén elavult, mert idő közben nem kevesebb mint 4 osztály állíttatott fel". Kívánnivalókat hagy maga után a múzeum közbiztonsága. Nem lehet betartani a költségvetés rendjét, „az igazgató kénytelen a dologi kiadásokra szánt összegekből elvonni bizonyos összegeket és más czélra fordítani..." A nemzeti múzeum tudományosan képzett alkalmazottaik nagyon kevés fizetéssel kénytelenek beérni. A következő idézet egy igen jellemző személyes megjegyzést is tartalmaz: „A magyar nemzeti múzeumban tudományosan képzett tudománynyal, még pedig eredményesen foglalkozó egyének, a kiknek működése nemcsak az országnak, nemcsak az egyleti életnek, nemcsak a tudományos académiának, hanem e körökön túl, a külföldön repraesentálja azt, a mit e téren tenni képesek vagyunk, ezek oly nyomasztó és alárendelt helyzetben vannak az anyagiak tekintetében, hogy ha nem látnák az összeget a budgetben, nyugoteurópai művelt ember elhinni nem tudná. Ezen emberek évi 600 frt fizetés mellett művelik a magyar tudomány egyes szakmáit. Ennek il lustral ására csak egyet hozok fel. Midőn magam, mint a múzeum segédőre, 600 frtra voltam szorítva, midőn nem volt módomban keresetemet szaporítani, valahányszor beteg voltam, az orvos véleménye mindig az volt, hogy az alap ok a rosz táplálkozás és egészségtelen lakás. Ezen állapotokon segítendő, az igen t. minister úr, az igazgatóval egyetértve megengedte, hogy ezen embereknek évenkint 200 frt pótlék adassék. Ez is elismerésre méltó tett volt, azonban megjegyzem, hogy nehezére esik a tudományokkal foglalkozó és kötelességét híven teljesítő embernek, hogy csak mint pótlékot húzza azt, a mire teljes igénye volna. A baj annál nagyobb, miután ez a pótlék, a mely adatik, a dologi kiadások rovására történik és ekként a dologi kiadások csökkenvén, az intézet működésében is meg van akasztva." Beszéde végén határozati javaslatot terjesztett elő: „Határozati javaslat. Tekintettel arra, hogy a magyar nemzeti múzeum mely eredetileg csak könyvtár volt, immár felállította és működteti mindazokat az osztályokat, a melyek egy múzeum modern fogalmához tartoznak, u. m. 1. a könyvtár; 2. a régiség és éremtárt; 3. az állattani osztályt; 4. az ásvány-földtani osztályt; 5. a füvészeti osztályt; tekintettel továbbá arra, hogy az 1802-ben kelt Széchenyi-féle alapítólevélben foglalt szervezési és szolgálati szabályzat, úgy az is, a mely 1818-ban a nádor rendeletére készült s a mely még ma is érvényben van, a nemzeti múzeum mai állapotának meg nem felel; és végül, tekintettel arra, hogy az egymás után keletkezett osztályokhoz kinevezett tisztviselőknek az állami tisztviselők sorában elfoglalt állása úgy rang, mint nyugdíj tekintetében megállapítva nincs; küldjön ki a képviselőház kebeléből egy hetes bizottságot oly utasítással, hogy a bizottság a magyar nemzeti múzeum jelenlegi állapotát számba vegye s ehhez képest tegyen indokolt javaslatot a magyar nemzeti múzeumnak, mint immár állami intézetnek végleges szervezése iránt." Alig valamivel több mint egy év múlva 1881. május 13-án vetette fel ismét a képviselőházban a Nemzeti Múzeum gondjait. 5 Lassúnak tartja a határozati javaslat alapján kiküldött bizottság tevékenységét. Az intézmény belső irányítását javasolja át5 KN. 1878-81. XIX. 25-27.
