Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS PÁSZTORKODÁS
hok fektetéséről vagy kosarazásáról. ... még Spanyolországban is, a' hol szintúgy fennáll ezen gazdasági rendtartás". A kosarazás alatt értjük a juhoknak azon cserények közé történő éjjeli berekesztését, mely által a' trágyájokat egy kiszabott darab földön lerakni kénytelenítettnek, minden almozás szüksége nélkül ... A kosarazás száraz meleg időben a' juhok' egészsége minden csorbája nélkül eshetik ... A'hol tehát igen távol eső és hegyes földek vannak, mellyekre a' trágya csak bajosan hordathatik szekérrel, kivált ha ezen földek' szomszédjában jó juhlegelők találtatnak... ott a' kosarazás igen hasznos és jövedelmes". 8 A juhok kosarazását ismeri századunk szakirodalma, 9 említi A Magyarság Néprajza 10 is. Ez utóbbi sem tesz említést a területi előfordulásairól. Az Alföld állattartásával, illetőleg juhtenyésztésével foglalkozó néprajzi irodalom az eljárást jól ismeri. Az alapmotívum az, hogy a jószágok együtt őrzött nagyobb csoportja jobbára a felszabadult szántóföldeket, ritkábban réteket és legelőket legeltetés közben - részben annak fejében - úgy trágyázza meg, hogy az állatokat a területen sorban éjjeleztetik és deleltetik, hogy azok elhullajtott trágyája viszonylag egyenletesen terítse a talajt. Az eljárást a magyar Alföldön - a kosarazás mellett - több más elnevezéssel is ismerik: Telkesítés Hálatás Fektetés Léckázás Drankázás Egyéb Ismert a kosarazás terminus is. Említi - többek között - GYÖRFFY István", TÁLASI István 12 , BALOGH István 13 és sokan mások is. Különböző állatok kosarát, az Alföldön igen sok történeti adat említi. A kosarazás fogalom és kifejezés azonban az elmúlt évtizedek során tudományos terminussá is vált, következésképpen nem minden esetben nyilvánvaló, hogy csak az eljárás ismert, vagy a szakkifejezés is. A szakirodalomban találunk ilyen mondatokat: „Az ugarokat drankázták, kosarazták". 14 Juhtenyésztés csak a homokon volt trágyázás végett. Kosarazták a dombokat". 15 A kosarazás alapszava a kosár 1313-ban fordul elő először nyelvünkben, jelentése 'körülkerített hely, ahová a legelőn tartott jószágot, különösen juhokat éjszakázásra terelik, Pferch, Hürde'. A 18. század közepén jelenik meg a 'vesszőből font kukorica góré' jelentése. A magyar nyelvészeti irodalom többszörösen átvett román és szláv eredetű jövevényszónak tartja, e nyelvek is azonos jelentéssel ismerik, használják. 16 A származékszó, a kosarazás kialakulásának helyére, idejére a magyar szótárak nem térnek ki. A továbbiakban vegyük sorra az ún. kosarazás szinonim terminológiát és eljárásait. 8 LEIBITZER J., 1833. 127-128. 9 RODICZKY J., 1900. 180. 10 GYÖRFFY I., 1941. " GYÖRFFY L, 1943. 187,; 1929. 39. 12 TÁLASI I., 1936a. 171. 13 BALOGH [., 1961. 475. 14 GOMBÁS A., 1963. 234. "KISS L., 1961.301. "'TESZ II. 585-586.
