Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS PÁSZTORKODÁS

voltak, „a nagyobb bérlők" hajtották sertéseiket a Bihar hegységbe. Leginkább az ún. korhelysüldőket, amelyeket csak a következő évben fogtak be hízásra és a makkon csak feljavították. Egyesek arra emlékeznek, hogy Nagyzsupán (?) vidékén makkoltattak. Ott maradtak egész télen át. A pásztoroknak volt földkunyhójuk, a sertések a szabad ég alatt tartózkodtak az egész makkoltatási idény alatt.

5 Elsősorban Bihar és Békés megye területéről, de részben Hajdú, Szolnok és Arad megyéből a Réz, a Királyerdő, a Bihar és a Béli-hegység területére a következő helységekből hajtottak el sertéseket: Sorszám Honnan Hová 1 Nagykereki Jád völgye, Farkaspatak, Belényesi és Vaskohi járás 2 Kismarja Jád völgye, Belényesi és Vaskohi járás 3 Kiszomlin Dombovica (Belényesi járás) 4 Mezőpeterd Belényes 5 Körösszakái Belényes, Jankafalva (Ermelléki járás) 6 Mezőgyán Gros és Hagymás (Béli járás) 7 Köröstarján Varasszó-tanya 8 Kornádi Béli- és Bihar hegység 9 Magyarhomorog Belényes és Tárkány 10 Zsadány Belényes 11 Okány Gros, Hagymás (Béli járás) 12 Cséfa Gros, Hagymás (Béli járás) 13 Barmod Gros, Hagymás (Béli járás) 14 Geszt Gros, Hagymás (Béli járás) 15 Ugra Gros, Hagymás (Béli járás) 16 Gyanté Gros, Hagymás (Béli járás) 17 Nagyszénás Gros, Hagymás (Béli járás) 18 Kisszénás Bihar hegység 19 Sarkad Gros, Hagymás (Béli járás) 20 Dévaványa Bihar hegység 21 Püspökladány Belényes vidéke 22 Nádudvar Belényes és a nagyváradi püspökség birtokai 23 Karcag Bihar hegység 24 Kisjenő Béli- és Biharhegység A Bihar hegység, ennek nyugati nyúlványa, a Királyerdő, régi nevén az Erdőhát, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös között a Béli-hegység és részben a Berettyó és a SebesKörös között elterülő Réz hegység a korábbi századok során is fontos központja voltak az alföldi, elsősorban a bihari sertésmakkoltatásnak. Már 1651-ben a gyapjaiak megvásárolták a cséfai Harasztos erdő makkját, és sertéseiket járatták rajta.

54 Nagyszalontán egy 53 Tiszántúl délnyugati végein, a Tisza és a Maros szögében a sertéstenyésztés elsődleges, természetes takarmánybázisa a „vízjárta rétoldal" volt, de a gyér makkoltatási lehetőségeket is mindig kihasználták. Hódmezővásárhelyen pl. 18 mérföldre makkoltatták sertéseiket, a szomszédos községek nyájaival együtt (SZEREMLEi S, 1911. 257.). A makkos erdőket Szeged vidékén is nagy becsben tartották (BÁLINT S., 1961. 80.). 54 HERMAN O, 1909.215.