Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG
végzett jelentős munkát. A programot, a kutatás útmutatóját 1936-ban, a munka szervezője és irányítója UJSZÁSZY Kálmán adta közre. 27 A budapesti Néprajzi Múzeum munkatársaiból verbuválódott munkaközösség 1938-ban Pusztafalu népi kultúrájának néhány fontos témáját kutatta és dolgozta fel. 28 A felszabadulás után, az újonnan szervezett sárospataki Rákóczi Múzeum végzett BALASSA Iván és DANKÓ Imre vezetése alatt jelentős kutatómunkát, ennek kapcsán a Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei címmel kiadványsorozatot indítottak. A terület másik két múzeuma az 1960-as években kezdte meg tevékenységét, a Tokaji Múzeum 1961-ben, a szerencsi Zempléni Múzeum pedig 1968-ban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézete munkatársaival és egyetemi hallgatókkal az 1950-es évek első felétől folytat néprajzi gyűjtő-feltáró munkát az Abaúj és Zemplén megyék határán fekvő Zempléni-hegység területein. E területről több önálló könyv, számtalan tanulmány látott már eddig is napvilágot. E kutatómunka folytatásában és publikálásában részt vett az utóbbi időben a miskolci Herman Ottó Múzeum is. 1980-ban adtuk közre a Néprajzi Tanulmányok a Zemplénihegyvidékről című tanulmánykötetet, amelyben a táj néprajzi kutatását is összegeztük. 29 E tájról kismonográfiát jelentetett meg a debreceni Néprajzi Tanszék is. 30 Az abaúji Cserehát feltárását a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének egy évfolyama még az 1960-as években kezdte el. E munka eredménye FÜVESSY Anikó és SELMECZI KOVÁCS Attila 31 több munkája, illetőleg KUNT Ernő kismonográfiája. 2 Az 1970-es években ugyancsak az említett egyetemi tanszék kezdte el a történelmi Gömör megye magyar lakosságának néprajzi feltárását és annak monografikus feldolgozását. Az elkészült munkák közül UJVÁRY Zoltán Gömöri népdalok és népballadák, valamint PALÁDI-KOVÁCS Attila A barkóság és népe című könyvét a Herman Ottó Múzeum, 33 a DOBROSSY István-FÜGEDI Márta, illetőleg a SZALAY EmőkeUJVÁRY Zoltán szerzőpáros könyvét pedig a tanszék adta ki. 34 A legújabb magyar néprajzi kutatás, következésképpen az irodalom is meglehetősen nyitott volt az interetnikus kérdések iránt. Az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának az évkönyve, a Népi Kultúra - Népi Társadalom 1973. évi kötete egész sorát közli a tanulmányoknak a kárpáti népek kulturális kapcsolatairól. 35 Békéscsabán immár két alkalommal rendezték meg a Nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferenciát. 36 Itt számba vették a kutatás eredményeit és számos új eredményt közöltek. 37 1 9 72-ben DANKÓ Imre, 1974-ben FERENCZI Imre, 1975-ben pedig KÓSA László összegezte az elmúlt évtizedek magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatását. 38 Borsod megye 18. század eleji újratelepülésének történetével az e kötetben is értekező VERES László foglalkozott. 39 A 27 UJSZÁSZY K., 1936. 28 TAGÁN G., 1939.; GÖNYEY S., 1939.; SZENDREY Á., 1939. M SZABADFALVI J.-VIGA Gy. (szerk.), 1980. 30 BARTHA E., 1980. 31 FÜVESSY A., 1972.; SELMECZI KOVÁCS A., 1979.; SELMECZI KOVÁCS A., 1976. 32 KUNTE., 1978. 33 UJVÁRY Z., 1977.; PALÁDI-KOVÁCS A., 1982. M DOBROSSY I.-FÜGEDI M., 1983.; SZALAY E.-UJVÁRY Z„ 1982. 35 Népi Kultúra - Népi Társadalom, VII. 1973. Bp. 36 KÓSA L.-KRUPA A. (szerk.), 1976. 37 L. pl. GUNDA B., 1976. 38 DANKÓ I., 1972.; FERENCZI I., 1974.; KÓSA L., 1975. 39 VERES L., 1979.
