Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG

HÉZSER Aurél telkibányai ember földrajzi leírása vezette be a modern szemléletű kutatást.

27 Viszonylag a leggazdagabb a népi építkezés egyes kérdéseiről megjelent irodalom. VAJKAI Aurél az alsó-hernádvölgyi népi építkezésről,

28 VARGA László a megye népi műemlékeiről,

29 GÖNYEY Sándor területünk régi tűzhelyeiről'

0 ír igen hasznos tanulmányt BALASSA Iván

31 a Hegyközi cselédházak 19. század eleji életéhez, KENÉZ Győző

32 17. századi ingatlanbecslési összeírásokból közöl becses adatokat. A tárgyi kultúra esetében is meglehetősen szűk körű irodalomra hivatkozhatunk. BAKÓ Ferenc az erdőhorváti perecsütő asszonyok munkájáról és életéről,

33 TAKÁCS Béla a telkibányai fajance gyár parasztedényeiről és az üveghuták megmaradt emlékanyagáról,

34 ROMÁN János pedig főként a sárospataki kerámiáról

35 készített igen alapos tanulmányt. BAKOS József a sárospataki malomkőbányászatról,

36 KOVÁCS László a telkibányai állatgyógyításról,

37 BALASSA Iván pedig a kishutái erdei méhvadászatról

38 közöl adatokat. A folklore területén is csak látszólag kedvezőbb a helyzet. A régi kutatás irányának megfelelően jobbára az egyes szokások felé fordul a figyelem. A lakodalmi szokások ismeretéhez KIS Áron a Hegyaljáról,

39 H. NAGY Lajos Tállyáról,

40 GÖNYEY Sándor

41 és KATONA Imre

42 Pusztafaluról publikált adatokat. Más népszokások köréből SEEMAN Gábor betlehemes leírásáról,

43 SZENDREY Zsigmond Zemplén megyei népszokásokról,

44 GÖNYEY Sándor és SEEMAYER Vilmos az erdőbényei bodnártáncról

4

'"

1 valamint PATAKI Sándorné Mikóháza táncéletéről

46 írott publikációját említhetjük meg. A legújabb munkák sorában igen szép és hasznos SZTARECZKY Zoltán Kékedi népdalok című kötete.

47 27 HÉZSER A., A Tokaj-Hegyalja szőlőtermelése emberföldrajzi szempontból. Föld és Ember, 1924. 97-108; HÉZSER A., Egy község emberföldrajzi leírása (Telkibánya). Föld és ember, 1921. 1-16, 28 VAJKAI A., Adatok az Alsó-FIernádvölgy és az abaúji Cserehát népi építkezéséhez. Népr. Ért., XXIX. 1937. 118-135. 29 VARGA L., Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi műemlékei. Kny. az Építés és Közlekedéstudományi Közlemények, IV. 1960. évi 1-2. számából. 3(1 GÖNYEY S., Régi tűzhelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Népr. Ért., XXII. 1931. 6-16. 31 BALASSA I., Cselédházak az abaúji Hegyközben 1809-ben. Népr. Közi., III. 1958. 1-2. 320-321. 32 KENÉZ Gy., Ingatlanbecslés Fonyban a XVII. század első felében. Ethn.., LXXII. 1961. 620-622. 33 BAKÓ F., Az erdőhorváti perecsütő asszonyok. Ethn., LXIII. 1952. 416-432. 14 TAKÁCS B., A telkibányai keménycserépgyár parasztedényei. Népr. Ért., XLIV. 1962.163-202; TAKÁCS B., Üveghuták a Zempléni-hegységben. Borsodi Szemle, V. 1961.1. sz. 29-35. 35 ROMÁN J., A sárospataki fazekasság vázlatos ismertetése. Ethn., LXII. 1951. 294-350; ROMÁN J., Sárospataki kerámia. Bp., 1955; ROMÁN J., Die Töpferei von Sárospatak. Bp., 1955. 3fí BAKOS J., Adatok a sárospataki malomkőbányászok XVIII. századi munkájához. Ethn., LXII. 1951. 171-172. 37 KOVÁCS L., Állatgyógyító eljárások Telkibányáról. Népr. Ért., XXVIII. 1929. 125-136. 38 BALASSA I., A vad méh befogása Abaújban. Népr. Közi., II. 1957. 1-2. sz. 148. 39 KIS Á., Régi lakodalmi szokások a Tokaj-Hegyaljáról. Ethn., II. 1891. 246-249. 40 H. NAGY L., Régi lakodalomdal, leíratott Tállyán, Zemplén megyében. Vasárnapi Újság, 1865. 151. 41 GÖNYEY S., A tűz szerepe a pusztafalusi lakodalomban. Ethn., XLII.. 1931. 198. 42 KATONA I., Egy lakodalmi gyűjtés tanulságai. A Néprajzi Múzeum Adattárának Értesítője, 1953. 1. sz. 13-15. 41 SEEMAN G., Betlehem járás. (A Hegyalján.) Magyar Nyelvőr, X. 1881. 280-285. 44 SZENDREY Zs., Zemplén megyei néphagyományok. Sátoraljaújhely, 1925. 45 GÖNYEY S., Az erdőbényei bognártánc. Ethn., XLV. 1934. 74-77.; SEEMAYER V., A bodnártánc eredetéhez. Ethn., XLVIII. 1937. 86. 4fi PATAKI Sné., Mikóháza története. MORVAY P. (szerk.), Néphagyományaink értékeiből. Bp., 1954. 92-93. 47 SZTARECZKY Z., Kékedi népdalok. Miskolc, 1959.