Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

MÉZESKALÁCSOSSÁG

gyesen főzött káposzta, felül eleven borssal meghintve. Második laskával avagy rizskásával főtt kappan, avagy jó kövér öreg tyúk. Harmadik malacz, vagy lúd, vagy rucza hússal készített fekete lév. Negyedik lúd, vagy rucza aprólékjával főzött kása. Ötödik egy szép és jó tehén húsbúi és kövér tyúkbúi álló pecsenye, az étel mellé hosszasan ötven pint bort". A céh irataiból fény derül a mesterségekben dolgozók XVII. századi viseletére is. Mindkét céhlevél előírja azt, hogy mind a két, mind a három évre beszegődő inasnak a járandósága egy szűr, egy „aba vásári dolmány", nadrág, két fekete süveg, a szükségnek megfelelő csizma és fehérnemű. A debreceni mézeskalácsosok műhelye egy helyiségből áll. Benn állnak a hagyományos munkaeszközök a kemence, brehpad, tábla, gárb, kavaróteknő és a lisztesláda. A debreceni mézeskalácsosság legősibb hagyománya a mézestészta-készítés. A mézestészta megdolgozásának első mozzanata a bekavarás, a méz és liszt összekeverése a kavaróteknőben. Az itt elegyített tésztát a brehpadon (gyúrópadon) dolgozzák össze (1. kép), teszik a további munkára alkalmassá. Majd ezt lengolva (kinyújtva) felszabdalják és fa formákba (2-6. kép) nyomkodják bele. A tésztát kétnapi pihenés után sütik meg speciális kemencében, nyílt láng mellett. Formáknak nevezik a debreceni és a \>'J% felső-tiszántúli mézeskalácsosok azokat a homorúan vésett fa eszközöket, melyekbe díszítés céljából a mézestésztát préselik I bele. Ezzel adják meg a mézestészta alak- i ját és díszítését. A formáknak nagy nép- 1 művészeti és iparművészeti értéke van. 1 Sokat árulnak el azokból a korokból, ame- 1 lyekben készültek. Megmutatják a korábbi I századok müvészkedését, ízlését, ruházatát 1 és faragótechnikáját. Sorozatukból egész | kis művelődéstörténeti gyűjtemény került | ki. Felvonul a barokk, rokokó-, a tábla- 1 bírókar, a múlt századközépi népiesség ru- 1 házata. Valósággal divatáramlatok ural- 1 kodnak a koronként változó formák felett. 1 Nagyon sok forma meglepő faragó- és I szobrászkészségről tanúskodik. A XVII- ] XVIII. századi formák az olasz renaissan- I ce-nak, a gazdag barokk díszítésnek és a I kecses rokokónak hatásait őrzik ornamen- | tikájukban. A debreceni mézeskalácsosok for- j máinak, illetve a belőle készített tésztáknak a díszítése igen jellegzetes. A debreceni néven ismert debreceni tányér (kerek alakú mézestészta - 4. kép) országosan híres. A mézeskalácsos ipar készítményei közül a tardai pogácsa mellett a debreceni tányér a legismertebb. Az Alföldön ez a szítmény terjedt el legjobban, ez lett a debreceni mézeskalácsosság „képviselőjévé" debreceni mesterek a tészta anyagában is, de különösen a díszítésében - a formák fara sában - új stílust teremtettek. 2. kép. Mézeskalácsos szív formája ké. A gá-