Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

NÉPMŰVÉSZET

kerámiáról, mert mind napjainkban, mind évszázadokkal ezelőtt vagy akár a prehisztorikus időkben füstöléssel feketítették az edényeket. 0 figyelmeztetett arra már a XIX. század végén, hogy sok szakember teljesen alaptalanul grafitdísznek tartja az edényeken levő, feketén csillogó vonalakat.

82 Townson Robert angol utazó, aki 1793-ban járt Magyarországon, útleírásában megörökítette a tatai fazekasok feketecserép égetésénél használt kemencéjét: „Gyártanak itt cserépedényeket is. Ezen gyárak közül meglátogattam az egyiket, amely nagyobbszerünek tűnt fel előttem. Hanem a kisebbek érdekesebbek. Több helyütt a máshol is megszokott kemencét találtam; de az igen szegények - nagyon egyszerű módon - apró kis kemencéket csinálnak maguknak. Belül méhkas alakúak, nagyságuk öt vagy hat láb, anyaguk föld és sár, oldalukon egy ajtóval. Ugyanolyan anyagú a burkolatuk is. Fenekén a talajba árkot ásnak, ahol három vagy négy vasrudat helyeznek el: ebből áll a kemence, a vasakra pedig a cserépedényeket helyezik; az egyik oldalon mélyebben ássák ki a földet, és egy nyílást készítenek, amely a kemencével közlekedik: itt szítják a tüzet. Igen nagy mennyiségű fekete cserépedényt állítanak elő. Ez nem más, mint Wedgewood úr finom gyártmányainak durva utánzata. Ha ezt a színt megadják edényeiknek, a kemencét a fa teljes elégése előtt lezárják; így az edényeket kiteszik a füstös gőznek, amely azokba beleég. Néhányan azok közül, akik visszasugárzó kemencékkel rendelkeznek, ezeket a földbe ássák úgy, hogy a négy felületlap közül hármat a föld alkot."

83 A feketeedények égetéséhez használt kemencék nem egyformák. Az Alföldön használt katlanok egytípusúak, és Szentesen, Nádudvaron és Mezőtúron az udvaron állnak. Leginkább megegyező a szentesi és nádudvari katlan. A nádudvari fazekaskemence belül méhkas alakú, vályogfalú építmény, amelyet kb. egy-másfél méter vastag földhányással vesznek körül, hogy az erős gáz feszítőereje égetés közben meg ne repessze a kemence falát. Tüzelőnyílás csak egy helyen van. A kemence belül két részre: tüzelő- és rakodótérre oszlik. A két részt a karozat választja el. A tűzszekrény kb. 60 cm magas, s a közepén kerek építmény - a köldök - áll. Erre támaszkodnak a belső részen a karok, amelynek másik része a falba van erősítve. A karokat törekes agyagból készítik. A kemence tetején lévő rakodónyílás kb. 70 cm átmérőjű. Ezen át rakják be és szedik ki az edényeket. Szentesen a nádudvarihoz hasonló kemencében égették a feketecserepet. Általában a szentesi fazekaskatlannak is egy tüzelőnyílása van. A korábbi évtizedekben két helyen fűthető, két tüzelőnyílású katlanokat is készítettek. Régebben nagyobb, ún. 300 edényes katlant használtak, napjainkban és a közelmúltban azonban már csak 100 edényes kemencéket építettek.

84 A fazekaskemencét (furuna) Mohácson is mindig az udvarra építik. A kb. négy méter átmérőjű, kissé földbe süllyesztett, kb. 80 cm vastag falú, csonkakúpszerű építmény fala háromszorosan rétegezett. Belül vályog sárréteg van, kívül téglafal. A vályog és a téglasor között hagyott vastagabb rést földdel töltik meg. Az erős falat az égetésnél keletkező nagy hőség és a lefojtásnál képződő nyomás teszi szükségessé. A zjaló (tüzelőnyílás) alul kissé a földbe van bemélyítve. A kemence falán felül két nyílást találunk. A kisebbik a mali ozak (kémény), nagyobbik a grlo, a kemence rakodónyílása. Az égetőtér, illetve a rakodótér alján az asztal, a kemence köldöke található, amelyen a vályogrostély részei (karovi) nyugszanak.

85 SZOMBATHY J., 1885. 45-47. DORNAY B., é. n. 9. FILEP ANTAL szíves közlése. SCHLEICHER L., 1937. 22-23. A terminológia lejegyzése nem pontos (Sz. J.).