Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

NÉPMŰVÉSZET

Élénken él a feketekerámia előállí­tása a Sopron megyei Csornán. Legismer­tebb készítményük a bugyoga (korsó). A csornai fazekasok fekete cserepeit az edénykereskedők egész Sopron megyében árusították.' 4 A völcseiek (Sopron m.) is gyártottak fekete, ún. dőrikorsőt. A dőri­korsónak és melencéknek (8. kép) igen nagy kereslete volt vásárlókörzetük lakos­sága körében. A keresettség egyik oka az, hogy a megye legnagyobb fazekastelepén, Csáván nem készítenek bugyogót GS Sop­ron megye területén még Dőrön is foglal­koztak füstölt, fekete edények égetésével. Dőrön Völcsey Lajos fazekas napjainkban is készít ezüstös csillogású, mázatian edé­* j. . , . r . . , , n nyéket (8. kép). 66 BÁTKY Zsigmond 6. kep. Ltsztesbodon es vizeskanta a 19. J , századból. Tiszafüred. Néprajzi Múzeum, Bp. közléséből tudjuk, hogy Pápán IS foglal­koztak feketeedények előállításával. ' A XVII. század folyamán igen virágzott a feketeedények égetése Komáromban. Görög ke­reskedők hajószámra vitték edényeiket és a fekete kályhacsempéket a Bánátba. Sósszeke­reken még Debrecenbe is eljutott az ottani feketecserép. Komáromban két céh - a „fekete-míveseké" és a „mázos-míveseké - foglalkozott fazekassággal. A két céh a XVIII. század elején hosszú időn át háborúskodott egymással. A legnagyobb létszámú, feketecserepeket készítő társulat volt a tekintélyesebb. 68 A XVIII. században Tatán is ké­szítettek a fazekasok feketecserepet. TOWNSON R. angol utazó 1793-ban megjelent könyvében leírja a tatai feketeedény égetésére szolgáló kemencét. 69 A Veszprém megyei Tüskeváron a harmincas években Fatli Adolf fazekasmester még égetett sikált fekete és vörös kőkorsót vagy más néven csöcsös korsót. 70 Készítettek máztalan, füstölt cserepeket Sümegen, 71 Magyarszombatfán és Szekszárdon is. 72 ISTVÁNOVITS Márton gyűjtéséből tudjuk, hogy Ozora és Bátaszék fazekasai (2. kép) körében is ismeretes még a feketeke­rámia. 73 Bátaszéken a XIX. század elején is készült már feketecserép. 74 A Somogy me­gyei Szentmihályhegyen a horvát lakosság napjainkban is használ a Zala megyei Légrádon, Bagolasáncon és a jugoszláviai Muravid és főleg Zaporje vidékén készített 64 CSATKAI E., é. n. 5-6. 65 CSATKAI E, é. n. 5-6. A hagyomány szerint a pápai fazekascéh egy alkalommal tiltakozott a döriek vásározása ellen. Úgy gondolták, hogy a pápai jobb vagy legalábbis ugyanazt a szolgálatot teszi. A pert a földesúr, valamelyik Eszterházy gróf úgy döntötte el, hogy mindkét helységben készített korsóba vizet önte­tett. Az agyag mésztartalma miatt a víz nem volt olyan jó a pápaiban, mint a dőriben. A pert a döri fazekasok nyerték meg. 66 Néprajzi Múzeum, Bp., ltsz. 52.85.5, 51.22.42, 52.85.6, 52.8.51, 52.85.9, 52.85.7. 67 BÁTKY Zs, 1906. 298.; BÁTKY Zs, 1941. 280. f,s SIKLÓSSY L, 1918. 31-34. 69 DORNAY B„ é. n. 9. 7(1 A budapesti Néprajzi Múzeum őriz egy datált tüskevári korsót. Ltsz. 141.889. 71 MALONYAY D, 1907-1912. IV. 337. 72 KRESZ MÁRIA szíves közlése. 73 ISTVÁNOVITS MÁRTON szíves közlése. 74 A debreceni Déri Múzeum tart nyilván (ltsz. D. Gy. 506) egy datált bátaszéki korsót. A korsón „Ezen korsó készüli Bátaszéken 1800 Ban" felirat olvasható.

Next

/
Thumbnails
Contents