Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„VALLÁSOS ÉS ERKÖLCSÖS NÉP" A vallás szerepe a matyó „image" alakulásában

Mária-lányok emlékképe, 1930-as évek vége (Maksay László felvétele) A Mária-lányok a falu eladósorban lévő lányai között rangos helyet foglaltak el.

10 Bár lányságuk visszafogottabb volt, hiszen szórakozni kevésbé jártak, nem viselkedhettek olyan szabadon, mint kortársaik, a böjtök megtartásában, szorgalomban és vallási buzgóságban is példát kellett mutatniuk, de erényeik és jómódúk miatt feleségnek szívesen választották őket. Ha jó hírük csorbát szenvedett, azt mondták, hogy „sír a Mária", vagy „lángot vet a koszorú a fején". A körmenetekre a Mária-ház, a lobogók és a kereszt díszítése is a Mária-lányok feladata volt, természetesen a Mária-dajka vezetésével. A Mária-ház gondozója és a Mária-lányok összefogója tehát a Mária-dajka volt. Vallásos életű idősebb asszony, általában özvegyr^ki aktív egyházi szerepet játszik a templom díszítése mellett a Mária-lányok betanításában és vallásos nevelésében is. A Mária-lányok nyilvános szereplésein, a körmeneteken pedig a lányok sora mellett haladva az ő gondja, hogy minden rendben legyen. Megigazítja a lányok ruháját, vigyáz arra, hogy egyszerre lépjenek, hogy szép sorban menjenek. A nagy melegben homlokukat törli, vízzel itatja őket, ha valamelyik rosszul van, lecseréli. O dönti el a lányok sorrendjét a menetben, tehát alakíthatja a belső hierarchiát. Mindezek tekintélyt biztosítanak neki a faluközösség előtt is. A Mária-dajka sötét matyó viseletet hord, jelzésértékű ruhadarabja a fehér fejkendője, melyet a helyi divat szerint sátorosán megkötve visel. A mezőkövesdi Mária-lányok szerepét és rangját a hagyományos közösség életében tehát a külsőségekben is megnyilvánuló matyó vallásosság és a matyóság sajátos kirakatélete is befolyásolta. A mezőkövesdi búcsúra látogató Móricz Zsigmondot is ez a 10 FügediM., 1988. 82.