Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„VALLÁSOS ÉS ERKÖLCSÖS NÉP" A vallás szerepe a matyó „image" alakulásában

kivették részüket, a katolikus leány- és legényegyletek, a Katolikus Olvasókör és a töb­biek szerepe nem nélkülözhető a matyóság történetéből. Maga a templom is beilleszkedett a matyóság idegenforgalmi látványosságainak sorába. A gyermekkórus rendszeresen a templomban lépett fel, s itt mutatta be reperto­árját a jeles vendégeknek, külföldi csoportoknak is, s ezzel mintegy beiktatódott az ide­genforgalmi szolgáltatások sorába. A miskolci Reggeli Hírlap egyenesen a következő címmel közölt cikket: 5 „A mezőkövesdi egyház az idegenforgalom fejlesztéséért". Eb­ben Csepela Lajos apát plébános arról nyilatkozik, hogy „a templomra áldozott össze­gek nagyban hozzájárulnak az idegenforgalom erősítéséhez és az erre a célra fordított kiadások kamatostól megtérülnek". Mezőkövesd város nagyságú településének éleiében jelentős szerepet játszottak a különböző vallásos társulatok, rendek is. A jezsuiták megtelepedése, templomépítésük és iskolaalapításuk jelentősen felpezsdítette és átalakította a népesség vallási életét, szo­kásait is. A vallásos társulatok működtetésében, valamint a Mária ünnepek és a Mária kultusz kialakításában kiemelkedő szerepük volt. A Jézus szíve templom, az ún. kis­templom megépítése 1923-ban pedig sajátos kettéosztottságot is eredményezett a tele­pülés vallási szokásaiban. A sokarcú, sajátos matyó népi vallásosságból is kiemelkedett a Mária-lányok 6 he­lyi szerepe, amely jól alkalmazkodott a sok külsőségben megnyilvánuló vallási élethez, s önmaga jelentőségén túlemelkedve részévé vált a matyóságról alkotott színes, idillikus képnek is. A Mária-lányok alakja egyfajta jelképpé, kiemelt értékek megtestesítőjévé emelkedett, s így illeszkedett bele a matyókról alkotott mítoszba. A Magyarság Népraj­za is inkább elmarasztalólag és külsődlegességei miatt említi meg a matyóság díszes öl­tözetű Mária-lányait: 7 „kis társaságuk inkább csak az ünnepi pompa emelésére szolgáló intézmény, s adataink szerint az ifjúsági életben semmi különös szerepük nincs". A Mária-lányok annak a Mária-kongregációnak a tagjai, amelynek egyesületei el­sősorban az ország nagyobb, mezőgazdasági településein jutottak jelentősebb szerep­hez. 8 Célja elsősorban a fiatalok valláserkölcsi alapú nevelése, a hitélet erősítése, a Mária-kultusz ápolása. A fiatalok vallási életbe való bevonásának egyik leglátványosabb útja éppen a Mária-lányok köre volt, akik az egyházi ünnepeken kaptak meghatározott nyilvános feladatokat. A Mária-lányok szolgálata a körmenetek egyik leglátványosabb pontja, tisztségük a figyelem középpontjába állítja őket. A Mária-lányok kiválasztódását a 20. században a matyó társadalom erős réteg­zettsége és jellegzetes életmódja befolyásolta. A század elejétől a közel 20 ezer fős la­kosságból évente növekvő számú, többezres nincstelen summásréteg (zömében fiatalok) vált ki 6-8 havi idénymunkára. A nincstelen és a kisparaszti réteg lányai tehát a tavaszi­nyári hónapokat - a nagy egyházi ünnepek, körmenetek idejét - a távolban töltötték, azért sem lehettek Mária-lányok, másrészt pedig a Mária-lányok fehér ruhájának előállí­tása, megvarratása is meghaladta volna anyagi lehetőségeiket. A Mária-lányok tehát döntően a matyó paraszti társadalom szűkebb rétegéből, a jógazdák köréből szerveződ­tek. Kiválasztásukban természetesen vallási és erkölcsi szempontok is szerepet játszot­tak. Mária-lánynak csak eladósorban lévő és bérmálkozott, valamint jó erkölcsű 5 Tóth Kálmán újságcikk-gyűjteménye HOM NA 4680. 6 Dáml., 1944. 22. 7 Magyarság Néprajza IV. 1937. 246. 8 Néprajzi Lexikon III. k. 1980. 521.

Next

/
Thumbnails
Contents