Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„VALLÁSOS ÉS ERKÖLCSÖS NÉP" A vallás szerepe a matyó „image" alakulásában

„VALLÁSOS ÉS ERKÖLCSÖS NÉP" A vallás szerepe a matyó „image" alakulásában A matyó népcsoport jellemző vonásainak elemzésekor mindig hangsúlyt kapott a „buzgó vallásosság". Már Pesty Frigyes 1864-ben összeállított helynévtára így jellemzi Mezőkövesd lakosságát: „törzs magyar faj - s példásan buzgó RCatolikus." 1 A matyó­ság színtiszta katolikus tömböt alkot a környező települések döntően református lakos­sága által közrefogva, 2 ami önmagában is elkülönítő erejű. A 20. század elejétől pedig a felerősödött matyó öntudatnak egyik jellemző megnyilvánulása éppen a vallás összetar­tó erejének hangsúlyozása volt. A vallási ünnepek, a templombajárás és a körmenetek természetes környezetet, majd mintegy kulisszát jelentettek az ünnepi népviseletnek, amely ez alkalmakkor tömegesen, tehát valóban impozáns módon jelent meg, s a cere­moniális rendben egyszerre vonultatta fel a különböző korcsoportok színes viseletét. Mindez együttesen magyarázza azt a tendenciát, ahogyan a matyóság felfedezése után a vallási élet tömeges alkalmai is a népélet iránti érdeklődés előterébe kerültek, s a ma­tyók vallásossága is a matyó mítosz részévé vált. A vasárnapi misét látogató nép megtekintése a mezőkövesdi idegenforgalmi prog­ram állandó pontjává emelkedett, és megjelent a templom előtt gyülekező ünneplő ru­hás tömeg ábrázolása a képeslapokon, újságillusztrációkon, sőt a matyóságról készült festményeken is. A mezőkövesdi körmeneteknek, búcsúknak már az 1920-as évektől rendszeresen sokezer résztvevője volt, amely nemcsak a hívőkből, a zarándokokból állt, hanem az ér­deklődő turistákkal is kiegészült. A látványos körmenetek fotózása és filmezése a két világháború közötti években megszokott jelenség volt Mezőkövesden. A társasági la­pok, képes magazinok színes tudósításaiban, mellékleteiben a népéletről szóló idillikus képriportok kedvelt témája volt a mezőkövesdi búcsúk tarka tömegének, a hófehér ru­hás Mária-lányok dekoratív csoportjának hatásos fotója. 1923. június 10-én maga Horthy kormányzó és felesége is részt vett a körmene­ten. 1926-ban pedig az úmapi körmenet vendége volt a fiatal főhercegi pár, a népszerű József Ferenc és neje, Anna, akik Festetich Pál és felesége kíséretével Párádról „rándul­tak át" e látványos esemény megtekintésére. 3 Móricz Zsigmond 1929-ben egy alkalom­mal kifejezetten a Szív búcsúra látogatott el Matyóföldre, élményeit, a káprázatos látványt újságcikkben is közreadta, hangsúlyozva, hogy „itt még van ősi eredetiség!". 4 Az egyház, annak intézményei és képviselői a település közéletében is aktív sze­repet játszottak, így jelentős szavuk volt a matyó „image" alakításában is. Különösen a két világháború közötti évtizedekben fokozódott az egyház kulturális szervező szerepe Mezőkövesden. Az egyházi szervezetek a fiatalság neveléséből és a művelődésből is 1 Idézi Bodgál E, 1965b. 83-84. 2 Vö. Szacsvay É, 1988. 101-114. 3 Tóth Kálmán újságcikk-gyűjteménye HOM NA 4680. 4 Pesti Napló 1929. 134. sz. és Mezőkövesdi Újság, 1929. jún. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents