Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„ŐSI MATYÓ NÉPSZOKÁS" A lakodalom idegenforgalmi látványossággá és színpadi produkcióvá válása

A Matyó Néptáncegyüttes lakodalmas játéka a Kis Jankó Bori emlékház előtt, 1960-as évek (képeslap) bemutatókat szervezett a fővárosban. A Szent István tiszteletére, valamint az aratás ünnepére rendezett felvonulásokon, bemutatókon a kövesdiek mindig nagy feltűnést keltettek. Az egyik pesti újság elragadtatással így fogalmazott:

25 „A magyar föld virágos kertje ömlik végig most az Andrássy-úton mint egy élő szőnyeg." A matyó bokrétások egy 1938-as nyíregyházi szerepléséről is felsőfokban tudósít az újság:

26 „Bokrétásaink ismét egy virágot tűztek sikeres szerepléseik koszorújába. A bronzszobor férfiak mellett a lányok virágszirom tartásúak, nádszál lengésúek, magyar méltóság, grácia van minden mozdulatukban." A matyó lakodalmas a második világháború után, az arculatát és formáját kereső új, szocialista kultúra keretei között is megtalálta helyét és megőrizte jelentőségét. A lakodalom-motívum a mezőgazdaság kollektivizálásának időszakában is megjelent, amikor Laczkó Pető János Matyólakodalom címmel drámát írt a Műkedvelő Színjátszók számára: „A szerző új tartalommal tölti meg a témát. A termelőszövetkezeti mozgalom megindulása foglalkoztatja a dolgozó paraszt embert, így az írót is, aki Kövesden jógazda hírében állt. Színdarabjában az egyéni gazda örömapa, amikor belép fia menyasszonyának, a tsz-tag portájának kapuján, egyúttal nagy elhatározásainak színvallását is jelenti: ő is az új utat választja." A darabot Varga István rendezte, Budapesten is bemutatták a Szövetkezetek Országos Fesztiválján.

27 Részben a Gyöngyösbokréta hagyományaira építve 1947-ben alakult meg a Matyó Néptáncegyüttes, amely azóta is folyamatosan működik, és sikerrel szerepel bel- és 25 HOM NA 4680. közelebbi adatok nélkül. 26 Mezőkövesdi Újság, 1938. 25. sz. jún. 15. 1. 1. 27 Varga /., 1985. 47.