Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„ŐSI MATYÓ NÉPSZOKÁS" A lakodalom idegenforgalmi látványossággá és színpadi produkcióvá válása

A Mezőkövesdi ÁFÉSZ kultúrcsoportjának előadása: Matyó lakodalom. 1953. nagyszabású rendezvényt határoztak el, egy országra szóló, tömegeket vonzó Matyónap megszervezését. Az ünnepség napja 1932. május 8. volt, a fő védnökséget pedig József Ferenc királyi herceg és Anna királyi hercegasszony vállalták. A főhercegi pár meghívta a Matyónapra a kormányt, a diplomáciai testületet, az országgyűlés két házát is. Az idegenforgalmi irodák nagy reklámhadjáratot szerveztek, s mintegy 3000 vendég látogatott el e napon Mezőkövesdre. A látványosságok csúcsa a gimnázium udvarán - magas belépődíj ellenében - lezajlott népünnepély volt, egy jelképes matyó lakodalommal, „a matyó élet egyik legjellegzetesebb megnyilvánulásával".

23 A Mezőkövesdi Újság tudósítója ilyennek látta a bemutatót:

24 „A jelképes házaspár Márton Mária és Tóth Laczkó Mátyás volt. A násznagy elmondja mondókáját, bevonul kíséretével a menyasszony és a vőlegény, jön a kikérés, meghozzák a menyasszony nyoszolyáját, az örömanyák szívességben egymásra licitálnak, aztán rázendít a zene, s megkezdődik a kavargó színes matyó tánc. Dobbannak a csizmasarkok, repülnek a szoknyák, a legények hujjogatnak, hull a menyasszonytánchoz a pénz, a nézők közül is feljönnek páran a dobogóra, megforgatják a menyasszonyt, s mikor éppen legjobban állna a mulatság, szinte robbanásszerűen lezuhan az eíső." A matyó lakodalmast az 1930-as években a Gyöngyösbokréta is programjába iktatta. A kövesdi csoport állandó műsorszámai a Kérő, a Menyasszonytánc és a Menyasszonyfektetés voltak. Az 1931-ben alapított mozgalom minden év augusztus 20-án 23 Tudósítások az eseményről: Idegenforgalmi Tudósító 1932. ápr. 18.; Mezőkövesdi Újság 1932. május 15.; Borsod 1932. május 4. 24 Mezőkövesdi Újság 1932. 20. sz. május 15. 1-2. 1.