Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)
„ŐSI MATYÓ NÉPSZOKÁS" A lakodalom idegenforgalmi látványossággá és színpadi produkcióvá válása
Matyólakodalom Budapesten, az Embervédelmi Kiállításon. A menyasszony és barátnői a Tolnai Világlapja címlapján Matyólakodalom Budapesten az Embervédelmi Kiállításon. A vőlegény és cimborája a Tolnai Világlapja címlapján Éppen 30 évvel a millennium után, 1926. június 20-án, az Embervédelmi Kiállítás rendezvénysorozatának keretében zajlott le a fővárosban ismét matyó lakodalom. Az Est című napilap Megismétlik a millenniumi eredeti matyó lakodalmat Budapesten címmel tudósít a részletekről: 18 „Valóságos lakodalom lesz ez, igazi matyó szereplőkkel, tényleges világi és egyházi esküvővel. (Csak a Mezőkövesden ilyenkor szokásos bicskázás marad el.) Pető Mátyás mezőkövesdi gazdálkodó tíz élő gyermeke közül az egyik fiú, Pető József esküszik örök hűséget Bán Borbálával, és 120 főnyi lakodalmas nép kíséri fel a jegyeseket Budapestre. Délelőtt fél tizenegy órakor érkeznek a Keleti pályaudvarra és fő útvonalakon át a Városligetbe vonulnak. A Vajdahunyad vára és a Jáki-templom között a szabad ég alatt rendezik a lakodalmat. A szigetet erre a napra lezárják és négyezer személynek adnak belépőjegyet. A látványosság színhelyét páholyokkal, emelvényekkel építették körül. A lakodalomra meghívták a kormányzót és az egész diplomáciai testületet is. A mezőkövesdi násznép sorában lesz 15 nyoszolyólány és 15 vőfély, a vőlegény násznagya Zsóry Lajos főszolgabíró. Elkíséri a násznépet Mezőkövesd elöljárósága is. A násznép felvonulása után délben a szabad ég alatt megkezdődik a matyó lakodalmas ebéd, amelynek étrendje a következő: csigaleves, székelygulyás, tejben kása, sülthús, sütemény és mezőkövesdi bor. Az esküvőt délután tartják a Jáki-templom előtt a szabadban felállított oltárnál. A matyók magukkal hozzák a menyasszony ágyát, és esküvő után a Vajdahunyad várának egyik terméből, amelyet menyasszonyi lakásnak alakítanak át, 18 Az Est, 1926. jún. 5. 6. 1.